Boldogság

Életünk egyik legfontosabb teendője, hogy észrevegyük az élet apró örömeit, megtalálva így a boldogságot és a harmóniát. A kérdés, hogy mikor jut erre igazán időnk. A hozzáértő szakemberek állítása szerint a középkorú emberek a legkevésbé boldogok. Ehhez képest a hetvenedik életévükbe lépők sokkal jobban érzik magukat a bőrükben, még annak ellenére is, hogy sokan szenvednek valamilyen krónikus egészségügyi problémától.

– Az ember ilyen idősen már nem aggódik a mindennapok miatt. Nincsenek világmegváltó terveim, a napi hajszával, robottal járó stressz sem nyomaszt már. Nem akarok karriert építeni, sem megfelelni másoknak. Szívesen vigyázok unokáimra, a hasznos dolgok mellett még némi csibészségre is megtanítani őket. A élet nem tart örökké, így igyekszem napjaim nyugalomban és tartalmasan tölteni. Végre azt teszem, amit akarok, amitől igazán jól érzem magam – fogalmazta meg életfilozófiáját szépkorú ismerősöm. Eszmefuttatását hallgatva döbbentem rá, hogy mennyire igaza van.  A boldogság mibenléte nem függhet a külső eseményektől, és pénzzel sem vásárolható meg. Az érzés saját magunkban rejtőzik.

Nem kell minden „földi jót” megszereznünk magunknak, hogy boldogok legyünk, mert ennek a hajszának nincs vége, mivel máris megjelenik az újabb igény ami után kajtatni lehet. A boldogság életünk örömteli eseményeiben keresendő. Megítélésem szerint a boldogsághoz nem kell feltétlenül megöregednünk, lehetőleg olyan tevékenységeket kell végeznünk, amiket élvezünk, el tudunk bennük mélyülni, és még értelmet is adnak az életünknek.