Tervek 88 évesen

Dusnokon jártam a napokban. A rokonlátogatás alkalmával megismerkedtem egy kedves 88 éves bácsival, aki sokaknak lehetne példaképe.

Elmesélte, hogy sajnos már özvegy, magára maradt, de nem adja fel, élni szeretne. Bár már nehézkesen mozog, de saját kertjét és házát még rendben tartja. Kicsit félve mondta, hogy vannak még tervei. Biztattam, hogy ez csodálatos. S valóban az. Szerintem ez a hosszú élet egyik titka, ha van, miért élni. Jó, ha vannak hozzá társak, barátok, de ha egyedül, úgy is meg lehet valósítani több mindent. A bácsi jó példaképe lehetne a motiválatlan fiataloknak is, nemcsak az egyedül maradt időseknek. Tudja, mit akar a lehetőségein belül. Vannak reális álmai, melyeket szeretne megérni. Remélem, sikerül neki!