A harag

A haragra általában negatív érzelemként gondolunk, ami a megemelkedett pulzus, az egekig szökő vérnyomás miatt káros lehet szervezetünkre. Ennek okán sokszor meg is próbáljuk elfojtani, amivel több kárt okozunk, mintha szabad utat engednénk neki. A harag érzése alapvetően arra szolgál, hogy megvédjük magunkat egy ellenségtől vagy valamilyen veszélytől. Arra ösztönöz, hogy visszavágjunk, gyorsan és erőteljesen cselekedjünk. A düh jelzi, ha valami nincs teljesen rendben, képes kimozdítani tehetetlenségünkből, cselekvésre ösztönöz.

A haraggal azonban csínján kell bánni, mert a vak düh rossz tanácsadó lehet. Tegnap, oktalanságom miatt magam is majdnem túllőttem a célon. Dühöm nem arra irányítottam, akit megilletett volna. Befőző automatát szerettem volna vásárolni az egyik népszerű bevásárlóközpontban. Meglepetésemre az eladásra kínált valamennyi szerkezet csomagolása jelentősen sérült volt. A látványon annyira felpaprikáztam magam, hogy ajtó nélkül rontottam a házba, vagyis letámadtam az első, utamba kerülő gyanútlan eladót. A dühödt kirohanásomra szabadkozva csak annyit bírt kinyögni, hogy nem az ő kompetenciája.

A harag jobbá tehet minket, betekintést nyújt a hibáinkba és hiányosságainkba. Ha tudjuk, hogy mi dühít fel bennünket, akkor dolgozhatunk ezeken a kiváltó okokon, hogy javítsunk a reakcióinkon. Ennek tudatában kicsit visszább vettem és megpróbáltam alkalmazkodni a helyzethez. A haragom nemcsak arra irányult, hogy a saját igazam bizonyítsam. Később a beszélgetés során, már a köz, vagyis vársárló társaim érdekeit próbáltam előtérbe helyezni, hiába. A rövid és tömör válasz annyi volt, ha gond lesz a masinával, lehetőség van a garanciát érvényesíteni.