Új út

Izgalmasan üres dolog, hogy valaki, egy nagyobb hatalom, talán a szerencsésnek hívott Élet, megoldja helyettem. Az út a cél, mondják a bölcsek. Mi bólogatunk, aztán mégis megállás nélkül csak célokat látunk magunk előtt, kipipálandó dolgokat, köztük pedig izzasztó terveket. Nem a tervekkel van a bajom azt hiszem, csupán az érzéssel, ami útközben ráragadt. Legalábbis nekem. 

Azt az érzést kelti, hogy át kell esni ezen a nehéz, fárasztó, kellemetlen időszakon és az út végén majd vidámság vár. Van mögöttem néhány év, de annyi biztosan, hogy megállapítsam, emberi tudatunkban sosem lesz vége az útnak. Amíg itt vagyunk. Sokszor értem korábban kijelölt célokhoz és megtanultam, hogy minden cél csupán egy újabb rajtot jelent. Milyen fájdalmas így egy élet abból a perspektívából, ahol állandóan csak célba akarok érni és közben az az egy, ami nem létezik. 

Csupán újabb rajt van. Meg az út. Az út a cél. Mondják a bölcsek és azt hiszem, egyre jobban értem, miről beszélnek. Egy lakást megvenni cél lehetett a korábbi énemnek, de a cél kapujába érve, csupán újabb rajthoz érkezem, amikor egy új út veszi kezdetét. Nem is a célra vágyunk talán, hanem új utakra. Olyan útra, ami izgalmas, ahol élettel telinek érezzük magunkat. A bölcsektől azt is megtanultam, hogy új útra csak a mostani úton levő érzéseim vezetnek. Ha izgalmas útra vágyom, ha szeretetteljesre, ha megelégedett érzésekkel teli útra vágyom, most kell felfedezzem mindezen érzést, ahol épp járok. Az út a cél. 

A mostani utam célja a következő utam rajtja. Minden út célja, amelyen valaha elindultunk, tudatosan vagy tudattalanul, azért kezdődött, mert örömöt reméltünk tőle. Kívánom magamnak és a kedves Olvasónak, hogy megtaláljuk itt és most az utunkon, amit keresünk, hogy aztán az új utakat nyithasson. Jó utat 2024-ben!