BAON
Bács-Kiskun vármegyei hírportál
november 22., péntek
Az élet elmúlásán gondolkodtam. Hisz az életünk olyan, mint az időhomok szemcséi a homokóra üvegében, gyorsan elszállnak és már nincs visszaút. Ahogy a napjaink múlnak, úgy kopnak el a lehetőségeink is, mintha a múlt homályába vesznének. Az emberi sors olyan, mint egy hajó, mely egy sötét tengeren halad át, és sosem tudhatjuk előre, mi vár ránk az út során.
Az élet folyton változik, és nem áll meg várakozásaink előtt. Sokan késlekednek álmaik megvalósításával, azt hihetve, hogy majd lesz idő a későbbiekben. De az idő kegyetlenül gyorsan telik, és amikor rájövünk, hogy nem lehet visszafordítani az órát, már túl késő. Az elmúlásnak súlyos ára van, mert az elmulasztott pillanatok sosem térnek vissza. Az ember csak az életének végén értékeli igazán, mennyi lehetőséget hagyott ki, mennyi álom maradt beteljesítetlenül. Az idő halad és nem vár senkire. Éppen ezért fontos, hogy értékesítsük minden percünket, és ne hagyjunk ki olyan dolgokat, amiket később már nem pótolhatunk be. Az élet gyorsan elszáll, de az emlékeink és hagyatékunk maradandó lehet.
Sajnos, a múlt homályában, mint egy fátyol mögött, ott rejlik egy emlék számomra, amely már örökké fájdalmas marad. A szívem hordozza azt a találkozást, beszélgetést, amit elmulasztottam. Az élet szélesebb útjaira sodort, és most már nincs lehetőség arra, hogy visszafordítsam az idő kerekét. Az elszalasztott alkalmak emléke az én lelkem mélyén marad, és az üres pillanatok, amikor rádöbbenek, milyen nagy árat fizettem értük, fájdalmas. Egy kedves unokatestvérem emléke most csak egy képzeletbeli találkozásban él tovább, ahol a szavak már nem szólalhatnak meg, és az ölelések sosem lehetnek valóságosak. Bánatom tanulságul szolgálhat, hogy az értékes pillanatokat sosem szabadna elhagynunk, elszalasztanunk, mert a múltba már nincs visszaút, és az elszállt lehetőségek sosem térnek vissza.
Azokat, akik szeretnek bennünket, értékes kincsnek kell tekintenünk. Ők adják életünk fényét. Az időt egy-egy találkozásra, egy ölelésre szentnek kell tartanunk, mert ezek a pillanatok gazdagítják lelkünket és emlékezetünket. Mind tudjuk, hogy az igazi érték nem az anyagi dolgokban van, hanem az emberi kapcsolatok mélységében és szeretetében rejlik. Akik hűségesen szeretnek bennünket, olyan kincseket hoznak az életünkbe, amelyek állandóan növekednek az idő múlásával. Ne csak szavakkal, hanem tettekkel fejezzük ki mennyire fontosak számunkra.