Vagyok, aki vagyok

Tegnap avatták fel a felújított kálváriát Garán. Előtte misét tartottak. Érdekes volt. A mise előtt végigsétáltam a kálvárián látható stációknál. A stációk Jézus Krisztus útját mutatják be a keresztig. Az utolsó stáció, a XIV. a keresztre feszítés volt. Ez általában minden kálvárián így van. Fájdalom volt bennem, ahogy néztem a képeket. A misében elmondta az érsek, hogy újabban már szokták ábrázolni a XV. stációt is, a feltámadást.

Ennek apropóján a feltámadáson gondolkodtam. Olyan erőteljes ez a szó, olyan vágyott ez az állapot. Ki ne akarta volna már újrakezdeni valaha az életében az életet? Nem teljesen elölről. Nem a felejtés állapotával kezdődően, hanem azok tudatában, amiket most tudunk, de mégis valahogy elölről. Feltámadva saját életünkben. Aztán, ahogy ezen gondolkodtam, épp ezzel összefüggő szavakat hallottam az érsektől is. Jézus Krisztus tanítása végül is ez volt. A legnagyobb tanítása az élet az életben volt. Ő éppen arra ösztökélte, tanította, inspirálta az embereket, hogy bármikor, bármely pillanatban újrakezdhetik. Újrateremthetik önmagukat, csupán a szó hatalmával élve, illetve a hit érzésével feltöltve. Eldönteni, kijelenteni, majd valóban újnak hinni, más embernek érezni magamat, mint aki egy döntéssel ezelőtt voltam. Valójában ezt jelentheti a „Vagyok, aki vagyok.” is.

Ez az írás és gondolatmenet nem vallásos akar lenni, de persze minden gondolatmenet valahogy összefügg a Bibliában foglaltakkal is. A spiritiszták azt mondják, a Biblia valójában a kvantumfizikáról szól. Jézus valóban teremteni tanította az embereket. Hisz az ő első csodája is a vízből lett bor volt. Ezzel is azt erősítve, hogy semmi baj nincs, ha az ember ember marad.

Egy gyönyörű világban élünk, világi dolgokkal körbevéve és ne vigyenek minket kísértésbe, de ne is címkézzük gonosznak őket. Szerencsések vagyunk, hogy ekkora bőség vesz körül minket, a választás bősége, amelyen keresztül újra és újra definiálhatjuk magunkat. Újra és újra megerősíthetem magam a választásom mentén vagy megteremthetem újra magamat. Erről szól a feltámadás képessége, amely mindenkinek megadatott, hisz már Jézus Krisztus is elmondta, most már a spiritiszták is és valójában a kvantumfizikusok is ezt erősítik. A valóság, amit megfigyelünk, megismétlődik. S amint levesszük a figyelmünket a korábban megfigyeltről, s új valóságra helyezzük a tekintetünket, az lesz eleven.

Lehet tehát a feltámadás napja ma is. Legyen a feltámadásunk napja ma. Helyezzük arra a fókuszunkat, amelyet újra és újra tapasztalni kívánunk, s amit néhány tapasztalat múlva már valóságnak hívunk. Üdv az új életedben!