Három tipp a gondtalan vakációért

A jó idővel egyre több időt töltünk a szabadban, azonban a hőség és az egyre erősebb UV-sugárzás a szervezetünket is megviseli. Az ártalmak csökkentésére azonban ilyenkor is van lehetőség, mutatjuk, mire érdemes figyelni!

1. Figyeljünk a bőrünkre!

A hőség, a légkondicionálás és a pára a bőrünkre is hatással van, így fontos, hogy az évszaknak megfelelően ápoljuk. Bár fényvédelemre egész évben szükség van, nyáron a magas UV-sugárzás miatt különösen fontos védekezni a káros sugarak ellen. Válasszunk 50 faktoros, széles spektrumú – az UVA- és UVB-sugarak ellen is – védelmet nyújtó termékeket. A Consumer Reports amerikai fogyasztóvédelmi magazin szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy indulás előtt minimum 15 perccel használjuk ezeket a termékeket, és elegendő mennyiséget vigyünk fel. Érdemes arra is figyelni, hogy tényleg mindenhova jusson, azaz a kézfejre, a lábfejre, a fülekre, a haj vonalába és a nyak hátuljára is. A naptejet kétóránként újra kell kenni, úszás vagy izzadás után pedig azonnal. Emellett pedig érdemes megfelelő ruházattal, széles karimájú kalappal és napszemüveggel is védekezni. Fényvédőre nemcsak a strandon, hanem a városban is szükség van, így jól tesszük, ha ezeknek a termékeknek a használata a mindennapi rutinunk része lesz.

A leégés nemcsak a nyaralást teheti tönkre, de hosszú távon komoly problémákat okozhat. Tudatos és mértékletes napon tartózkodással és a megfelelő fényvédelemmel sokat lehet tenni a bőr egészségéért, amire szükség is van, ugyanis a Semmelweis Egyetem által ismertetett statisztikák szerint 2004 és 2014 között megduplázódott a melanomás betegek száma, ami a 25–35 év közötti nők körében vezető halálokként szerepel.

A szakértők szerint fontos az is, hogy bőrünket, anyajegyeinket rendszeresen figyelemmel kísérjük, és minden változás esetén – ha aszimmetrikussá válik, változik a mérete, a színe vagy a formája – azonnal bőrgyógyászhoz forduljunk, a korai diagnózis a gyógyulási esélyeket nagymértékben megnöveli.

2. Figyeljünk a környezetre!

A saját egészségünk mellett a környezetünkre is fontos figyelni, így nyáron a strandon vagy fesztiválokon például arra, hogy ne hagyjunk magunk után szemetet. A kedvelt nyaralóhelyeket ugyanis egyre több szemét borítja, a European Environment Agency adatai szerint az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy az apró csikkek nem tudnak komoly bajt okozni, azonban ez sajnos nem igaz. Mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobálnak el világszerte, ráadásul a csikkek műanyagot tartalmaznak, nagy részükben ugyanis cellulóz-acetátból készült füstszűrők vannak, a csikkből pedig kemikáliák és nehézfémek kerülhetnek a környezetbe. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a csikkek jelentik a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formáját.

A csikkeket is magában foglaló műanyagszennyezés nemcsak a tengerpartokon, hanem a magyar folyókban és tavakban is komoly problémát jelent, a műanyaghulladék jelentős része ugyanis bekerül a természetes ökoszisztémákba, például a vizekbe, ahol biológiailag nem bomlik le. Az UV-sugárzás hatására kisebb darabokra esnek szét, így pedig 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre. Egy 2020-as magyar kutatás szerint a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat. A szakemberek szerint ráadásul az eddig mért adatoknál jóval magasabb, akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

3. Csökkentsük az ártalmakat!

A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost érik, hanem a kifújt füst révén a környezetében lévőket is.

A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig kizárólag az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb felhagyjunk ezzel a káros szokással. Kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek teljes elhagyásával csökkenthetők teljes mértékben a dohányázás ártalmai, ezért aki a leszokás mellett dönt, azt ebben támogatni kell. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről. Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70– 95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta. A károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban még hosszú távú kutatások szükségesek. A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban a hatásuk még a hasonló elven működő technológiák esetében is teljesen eltérő. Füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a különféle elveken működő hevítéses technológia.

Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt nikotint tartalmaznak, amely erős függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatása mellett megemeli például a vérnyomást és a szívfrekvenciát. A legfontosabb még mindig az, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le. Hosszú távon ugyanis csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők teljesen a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.