A déli vihar meséiről írt könyvet a bajai mentőbúvár

Gyulánszky Milán A déli vihar meséi című könyvét egy férfivá válási történet előzte meg. Ezt az első kötetet közel tizenöt évvel ezelőtt írta meg. Sokáig nem mutatta meg senkinek, majd később magánkiadásban nyomdába került.  – A Telivér a Félvér című történetet 2010-ben kezdtem írni. Két külön történet, amelyek egy pontból indulnak és egyben érnek véget. Két kisfiú férfivá válásáról szól. Megpróbáltam megjeleníteni mindent benne, amivel akkor azonosulni tudtam. Még ebben az időben írtam két elbeszélést is. Ezt a három történetet megőríztem magamnak, néha újra átnéztem, belejavítottam. Végül A Telivér a Félvért kisebb példányszámban kiadattam egy magánkiadóval – fogalmazott a bajai mentőbúvár, tűzoltó.

A déli vihar meséi kötet a nomád emberek életéről is szól

– Az elmúlt 14 év alatt sokat olvastam Afrikáról, ami arra ösztönzött, hogy ezzel a témával kapcsolatban is írjak egy elbeszélést, amit újabb négy másik követett, más és más földrészeken. A legtöbb történetben egy civilizációtól távol, nomád környezetben élő ember életének egy részletet mutatom be – részletezte az  író.

Összesen hét elbeszélés és egy kisregény alkotja a frissen megjelent művet. Az elkészülésüknek megfelelő időrendi sorrendben jelennek meg az írások a gyűjteményben. – Leginkább az ifjúság az, akinek elnyerheti a tetszését, de úgy gondolom, hogy az idősebb korosztály is megtalálhatja egy-egy történetben a saját maga karakterét. A 28 évesen írt novellák talán idealistábbak, mint a mostaniak, de azért az újakban is az ideáké a főszerep. Tradicionális értékeket, számomra fontos erényeket, mint a becsület, a bátorság, bölcsesség, kitartás, elszántság, igyekeztem megjeleníteni – mondta. 

Az állatok is fontos szerepet kapnak a történetekben

A kötet majdnem mindegyikben történetében megjelennek az állatok vagy épp az ellenük való küzdelem. Az ösztönösségre, mint állati tulajdonság bemutatására is törekedett az író. Szimbolikus eszközökkel látta el a szereplőket, szálfegyverekről, a nomád ember vadász- és túlélő eszközeiről is olvashatunk bennük. Valamint az élet sorsszerű ábrázolása, ami majd minden történetben megjelenik. 

A fiatalok megszólítása az egyik fő cél

– A szereplők magányos, zabolátlan figurák, akik különböző korban és kultúrában élnek. Mégis közös bennük az erkölcs, a hit, az elszántság, ami vezérfonalként szolgál útjukon, ahhoz, hogy beteljesítsék sorsukat. Manapság a filmek, az internet átveszi az olvasás helyét, leginkább a fiataloknál. Ezekre a történetekre jellemző a tömörség, a leírások, jelzők, háttér információk minimalizálása, koncentrálva ezzel a cselekményre. Ez így talán könnyebb visszatérést eredményez a könyvek világába a fiataloknak – fogalmazott Gyulánszky Milán. 

Baján a Szamárfül könyvesboltban lapozhatják fel A déli vihar meséit, a nyolc viharvert történetet.