Ukrán válság

12 órája

NATO-főtitkár: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba – frissül

978. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ukrán újoncok akadálypályán gyakorlatozva fejlesztik taktikai készségeiket a kelet-ukrajnai donyecki régióban 2024. október 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt

Forrás: MTI/AP/24. gépesített dandár sajtószolgálata

Fotó: Oleg Petraszjuk

Cikkünk frissül!

A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó tilalom feloldását

A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó, a más országok által Ukrajnának történő továbbadást akadályozó tilalom felülvizsgálatát; 

Viola Amherd szerint az embargó árt Svájc iparának és biztonságának.

„Úgy gondolom, hogy a svájci ipar érdekében előre kell lépnünk” – mondta a svájci elnök, aki megválasztását megelőzően a svájci államszövetség védelmi miniszteri pozícióját töltötte be.

„A tilalom nehézségeket okoz, mert egyes országok, mint például Hollandia, úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak Svájctól fegyvereket, mivel azokat nem adhatják tovább szabadon, és én ezt megértem” – tette hozzá.

„Ha problémánk lesz a fegyveriparban, az azt jelenti, hogy biztonságpolitikai problémánk is lesz, mert fontos, hogy rendelkezzünk a szükséges technológiával és a know-how-val” – mondta. Hozzátette, hogy Svájc – amely a globális konfliktusokban békeközvetítőként lép fel –

soha nem szállítana közvetlenül fegyvereket egy háborúban álló országnak.

A stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint Svájc a régóta fenntartott semlegességi politikája ellenére 2022-ben a világ 14. legnagyobb fegyverexportőre volt. A svájci fegyvereladások 2023-ban visszaestek, a bírálók az ország semleges politikáját okolják ezért.

Amherd szerint Svájcnak többet kell befektetnie a biztonságba szerte Európában, és azt tervezi, hogy megerősíti kapcsolatait az ország partnereivel, köztük a NATO-val.

„Az elmúlt 30 évben Svájc nem fektetett eleget a védelmébe, ezért az országnak fel kell zárkóznia” – tette hozzá.

NATO-főtitkár: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba

Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a kurszki régióba telepítették – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.

Egy férfi elsétál egy újság mellett, amelyet Szöulban egy utcán állítottak ki a nyilvánosság számára 2024. október 21-én, amely Észak-Korea azon döntéséről tudósít, hogy több ezer katonát telepít az ukrán frontvonalakra
Fotó: Anthony Wallace / Forrás:  AFP

Mark Rutte sajtóértekezletén közölte, hétfőn Dél-Korea delegációja tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot és más indiai- és csendes-óceáni partnereket, Ausztráliát, Japánt és Új-Zélandot Észak-Korea növekvő részvételéről Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

Rutte kijelentette: az észak-koreai csapatok bevetése, azaz Phenjan Oroszország illegális háborújában való részvétele, jelentős eszkalációt, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését és Oroszország háborújának veszélyes kiterjesztését jelenti.

A NATO-főtitkár közölte: a katonai szövetség felszólítja Oroszországot és Észak-Koreát, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel az akciókkal, az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyülése ugyanis mind az indiai- és csendes-óceáni, mind az euro-atlanti biztonságot fenyegeti. Aláássa továbbá a békét a Koreai-félszigeten, és elmérgesíti a háborút Ukrajna ellen – hívta fel a figyelmet.

Rutte emlékeztetett: Phenjan már több millió lőszert és ballisztikus rakétát szállított Oroszországnak, ami – szavai szerint – aláássa a globális békét és biztonságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök cserébe katonai technológiát és egyéb támogatást nyújt Észak-Koreának a nemzetközi szankciók megkerüléséhez – mondta.

Mindez aláhúzza az összefogás fontosságát a demokrácia és értékeink megőrzése érdekében, valamint a közös biztonsági kihívásokkal szemben

– fogalmazott.

A NATO-főtitkár véleménye szerint az észak-koreai csapatok bevetése Kurszkban az orosz elnök növekvő elkeseredettségének jele. Ezzel kapcsolatban közölte: több mint 600 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg eddig a háborúban. Oroszország nem tudja fenntartani Ukrajna elleni támadásait külföldi támogatás nélkül, az ukránok ugyanis – mint kiemelte – bátran, kitartóan és ügyesen harcolnak.

„A NATO-szövetségesek továbbra is támogatják a szabad és demokratikus Ukrajnát, mert Ukrajna biztonsága a mi biztonságunk” – fogalmazott.

A szövetségesek hétfőn megvitatják az Ukrajnának szánt katonai támogatás további szükségességét, és szorosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását – tájékoztatott beszédében a NATO főtitkára.

Amerikai légvédelmi rakéták vásárlásáról állapodott meg Norvégia

Norvégia több mint négymilliárd korona (136 milliárd forint) értékben közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták beszerzéséről állapodott meg az amerikai hatóságokkal – jelentette be hétfőn a norvég hadsereg.

A norvég védelmi minisztérium kereskedelmi és műszaki beszerzési hivatalának (NDMA) közleménye szerint az AIM–120C–8 AMRAAM légvédelmi rakétákat a földi légvédelemben használják majd, de az F–35A vadászgépek fegyverzetéhez is felhasználhatják majd őket.

Bjoern Arild Gram norvég védelmi miniszter a közleményben hangsúlyozta, hogy „több és korszerűbb rakétával a norvég hadsereg jobban meg tudja majd védeni az országot a légitámadások ellen”.

A rakétavásárlás Norvégia eddigi legjelentősebb egyedi fegyverbeszerzései közé tartozik.

Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Oroszországgal határos NATO-tag Norvégia korábban már bejelentette, hogy növeli az ország védelmi kiadásait.

Ukrán drón megsemmisíti az orosz kémet – exkluzív felvétel a frontvonalról

Egy ritka és lélegzetelállító videó került napvilágra, amely betekintést enged a modern hadviselés egyik legizgalmasabb pillanatába. Az ukrán védelmi erők drónjai szó szerint vadásznak az orosz felderítő drónokra, és most végre láthatjuk, hogyan zajlik ez a high-tech macska-egér játék a levegőben – írja a Magyar Nemzet.

A videó egy ukrán drón kameraképét mutatja, amint egy társa az égen kutatva észleli és üldözőbe veszi orosz ellenfelét. A felvételen jól látható, ahogy az ukrán eszköz precízen manőverezve közelíti meg célpontját, majd felrobbantja azt.

Ez a jelenet rávilágít arra, mennyire fontos szerepet játszanak a drónok a modern hadviselésben. A szakértők szerint az ilyen típusú összecsapások egyre gyakoribbá válnak a háborús övezetekben.

Ezeket az országokat utálják az ukránok

Oroszország (94%), Irán (85%), Belarusz (84%) – erről a három országról vannak a legrosszabb véleménnyel az ukránok a Razumokv Intézet legfrissebb felmérése szerint. A közvélemény-kutatást azokon a területeken végezték, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, és nincsenek harci cselekények – írja a Magyar Nemzet.

A listán hatodik Magyarország: a megkérdezett ukránok 59,5 százaléka nyilatkozott negatívan hazánkról.

Részletesebben: 6,2 százalék pozitívan, 21,8 százalék többnyire pozitívan, 30,2 százalék negatívan, 29,3 százalék többnyire negatívan ítélte meg Magyarországot, míg 12,6 százalék diplomatikusan annyit mondott, nehéz megítélni.

A rossz vélemény alighanem a magyar kormány békepárti álláspontjának, a kárpátaljai magyar kisebbség miatt elmérgesedett viszonynak köszönhető.

További részletekért kattintson.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél a Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón Kazanyban 2024. október 24-én
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Oroszország készenlétben

Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium éppen azon dolgozik, hogy felkészüljön arra az esetre, ha az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei nagy hatótávolságú rakétákkal segítik Ukrajnát. Putyin úgy véli, Ukrajna ezt egy esetleges Oroszország elleni csapásra használná fel – számolt be hétfő hajnalban a The Guardian, írja az Origo.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 6131-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6935-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn.

A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában