Marad a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra például nem lesz kötelező feladat, pénzt sem kapnak rá az önkormányzatok. Ez szolgáltatás tehát megszűnik? – kérdeztük dr. Zombor Gábort, a többcélú társulás elnökét.

–  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás már két éve nem részesül normatív állami támogatásban, arra azóta pályázni kellett. Kecskemét kezdettől fogva folyamatosan ellátta ezt a feladatot, a jövőben is ezt teszi. Mivel a diszpécserközpont a megyeszékhelyen van, ezért változatlanul együttműködünk a településekkel. A többcélú társulást létrehozó települések egyébként azért döntöttek a változás mellett, mert a társulás intézményfenntartói feladatai megszűntek.

A társulás tevékenységei közé tartozott a Tourinform iroda működtetése, a Hírös Hét Fesztivál termelői kiállításának szervezése. A Tourinform Iroda 2007 decemberéig a kecskeméti polgármesteri hivatal szervezeti egységeként működött. Most visszakerül a városhoz. A termelői kiállítás megszervezését az Aranyhomok Egyesület végzi majd. A kistérség települései továbbra is együttműködhetnek: az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesületben folytatják fejlesztéseik, szolgáltatásaik jelentős részének a szervezését, működtetését. A társulás az egyesületnek adja át például a Kecskemét és Térsége Komplex Tanyafejlesztési Programot is.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Nem szerelik le a segélyhívó készülékeket
[/caption]

A társulás közösen pályázhatott forrásokra. Néhány projekt még nem zárult le.
– Kecskemét közgyűlése december 13-án úgy döntött, hogy a társulás folyamatban, vagy fenntartási időszakban lévő pályázatainál egyes esetekben Kecskemét lép be partnerként illetve vállal kötelezettséget a társulás helyett – folytatja az elnök. – Szintén Kecskemét vállalja fel azon, már lezárult projektekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeknél a fenntartási kötelezettség a társulás megszűnésével nem kerül át más tagönkormányzatokhoz. A közgyűlés ugyancsak elfogadta a társulás által korábban meghatározott vagyonfelosztás alapelveit. Értelmében a tagok a hozzájárulásuk arányában részesülnek a vagyonból, kivéve azon kötelezettségeket és követeléseket, amelyek felmerülése adott önkormányzathoz köthető. A társulás által átadott eszközök a tagönkormányzatoknál maradnak.

A szociális alapellátások közül a családsegítés, támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátására anno négy mikrotársulás jött létre (lajosmizsei, kerekegyházai, tiszakécskei, orgoványi, és helvéciai központtal). A jelenlegi állás szerint ezek 2013. június 30-ig viszonylag kis változásokkal működhetnek. Azt követően már a településeken, a helyi önkormányzatok lehetőségein múlik, hogy egymás között kötnek-e szerződést a korábbi társulási feladatok ellátására.
A laikus állampolgárok csak hellyel-közzel értik a közigazgatás átszervezésének hátterét, menetét, most éppen a jól működő társulások megszűnését nehéz értelmezni. Hogy látja ezt egy országgyűlési képviselő, egyben egy megyei jogú város polgármestere? – kérdeztük végül Zombor Gábortól.

– A többcélú társulások az új jogszabályi környezetben kiürültek, a településeknek már nem érdemes fenntartani őket. Feladataik nagy részét az állam veszi át. Az önkormányzatoknak új típusú együttműködési formákat kell keresni, például olyat, mint a mi esetünkben az Aranyhomok Egyesület, amely a település fejlesztési feladatokat fogja összehangolni.