Kitolódó gyermekvállalás 

Átalakuló családalapítási szokások, késői elköteleződés, kevesebb házasság, a nők társadalmi szerepének, személyes értékrendjének változása, egzisztenciális félelmek, a családtámogatási rendszer gyakori módosítása, az intézményi ellátottság hiányosságai, egyre jobb fogamzásgátlók - a születések számának csökkenésénél a szakemberek összetett társadalmi-gazdasági okokat említenek. És még egy nagyon fontos, az előzőekkel összefüggő tényező: a kitolódó gyermekvállalás.

Utóbbi téren a Bács-Kiskunban tapasztaltak is megfelelnek az országos folyamatoknak. A KSH megyei adatai szerint míg 2002-ben a születések 29,6 százalékánál volt az édesanya 30 évesnél idősebb, addig 2012-ben - csökkenő gyerekszám mellett - már 50,8 százalákánál. Tíz év alatt kétszeresére nőtt a 35 év feletti szülő nők aránya, 8,9-ről 19,5 százalékra. A trend Kecskemétre fokozottan igaz. A megyeszékhelyen 10,4 százalékról 22,6 százalékra emelkedett a 35 évnél idősebben gyermeket vállaló édesanyák aránya. 

- Manapság a nőknek is egyre inkább hozzá kell járulniuk a megélhetéshez, szükség van a családokban a két keresőre. Emellett nagyon sokan továbbtanulnak, és nyilván főiskola, egyetem alatt nemigen vállalnak gyermeket, esetleg a párválasztás is csúszik. Az emancipáció is szerepet játszik, egyre több nőnél sokáig a karrier az első. Bedolgozzák magukat egy céghez, szeretnének előrelépni, egzisztenciát teremteni. Gyakran nem könnyíti meg a helyzetet a munkáltatók hozzállása sem, a nők félnek elmenni szülni, nehogy elveszítsék munkahelyüket. Így a döntés a gyermekvállalásról egyre csak tolódik. Persze lombikbébi-programmal, kívülről bevitt hormon-készítményekkel csodát lehet művelni akár 40 felett is, de nem hiszem, hogy ez lenne a követendő cél. Az ideális az lenne, ha a nők inkább a húszas éveikben szülnének, a szervezetük akkor van erre leginkább felkészülve. Harminc-harmincöt fölött egyre több a császármetszés, a komplikáció – mondta el dr. Bánfalvi Attila, a megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa. 

A nők születésük pillanatától kezdve magukban hordozzák az összes petesejtet (petefészkenként egy-egy milliót). Ebből az évek múlásával nem termelődik, csak fogy, egyre gyorsuló ütemben. Miközben pedig egyre több ártalom érheti az egyébként is „idősödő” petesejteket: a gyógyszerek, adalékok, tartósítószerek, felfázások, gyulladások egyaránt nem tesznek jót nekik. 35 év felett nőhet a genetikai betegségek esélye is. A magzat állapotát sokféle speciális vizsgálattal ellenőrzik. A 37 év felettieknél a magzatvízből, lepényből térítésmentesen genetikai vizsgálatot is végeznek a terhesség középidejénél (ez a körülbelül 100 ezer forintos vizsgálat 37 év alatt is kérhető, de akkor nem térítésmentes; ugyanakkor ha genetikai rendellenességet tapasztalnak a magzatnál, a vizsgálat összegét visszatérítik az anyának). [caption id="" align="aligncenter" width="334"] dr. Bánfalvi Attila
[/caption]

Bánfalvi Attila azt is kockázatként emelte ki, hogy a relatíve idősebb várandós nőknél már gyakrabban lehetnek alapbetegségek, például magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint. A terhesség alatt viszont nem biztos, hogy az ezekre a bajokra felírt gyógyszert szedni lehet. Ilyenkor alaposan meg kell vizsgálnia az orvosnak, hogy milyen gyógymóddal maradhat egészséges az anya és a magzat is. 

Kevesebb az abortusz 
Bánfalvi Attilától megtudtuk: folyamatos csökkenést mutat a megyében a terhesség-megszakítások száma. 2001-ben még közel 2700 volt, 2013-ban viszont 1661 (Kecskeméten 823, Baján 256, Kiskunhalason 407, Kalocsán 175). A 19 év alattiak nők aránya akkor és tavaly is 10 százalék körül volt a művi vetéléseknél (2001: 243, 2013: 160).