Az Alföldön meg kell fogni a vizet

– A léghőmérséklet átlagértékei megemelkedtek – kezdi a helyzetelemzést dr. Hajdu Edit, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Szőlészeti és Borászati Intézete Kutató Állomásának (Kecskemét) tudományos főmunkatársa. – Mint a többi gazdasági növényre, a szőlőre is károsan hatottak az időjárási szélsőségek, anomáliák, a nagy nyári forróság, a 40 Celsius-fok gyakorisága, a sűrűn jövő viharok szélkárral, jégesővel, a felhőszakadások árvizekkel, a száraz időszakok, az UV-sugárzás erősödése.

– Ez mind veszteségforrás.
– Sajnos így van. Az asszimilációhoz – melynek során a fény segítségével cukrok, keményítők képződnek a levélben – 30-32 Celsius-fokig ideális a hőmérséklet. Efölött lelassul az asszimiláció, sőt hősokk esetén, nagy melegben le is állhat. A levél, a növény konyhája nem tud főzni a bogyók és a vesszők számára táplálékot. Ha túl erős a fény, különösen ha az elektromágneses UV B-sugárzás eléri a 7-8-as értéket, elszáradnak, megégnek a szőlő levelei s az érendő bogyók is.

– Tehet valamit a termelő?
– Például a jégvert ültetvényt hamar meg kell permetezni réztartalmú szerrel, hogy a friss sebek ne fertőződjenek be. A lezúduló csapadék okozta levegőtlenséget mélylazítással meg kell szüntetni a talajban, hogy a gyökérzet fölvehesse a szükséges táplálékot. A sok esőtől fölrepedeznek az érő bogyók, és a sebekben megtelepednek a rothasztó gombák. A magas páratartalom kedvez nekik, ezért okozott nagy károkat 2010-ben a peronoszpóra, különösen a Duna borrégióban. A szélviharok leszaggatják a leveleket, hajtásokat, összeverik a termést. A szél megtörésére erdősávokat, fasorokat érdemes telepíteni az ültetvények mellé. Fölmelegedésről beszélünk, de a szélsőséges időjárás fagyokat is hoz. Sajnos sem a tavaszi, sem az őszi fagyok ellen nem tudunk hatékonyan védekezni. Olyan fajták termesztése segíthet, amelyek későn fakadnak, és korán, szeptember végéig beérnek a fürtjeik és a vesszeik. A téli, mínusz 25-30 fokos fagyok elpusztítják a termő rügyeket, a vesszőket, sokszor az egész tőkét is. Ez ellen téltűrő fajtákkal védekezhetünk. Ilyen a chardonnay, a cserszegi fűszeres, a generosa, a piros tramini, a rajnai rizling, a cabernet franc, a cabernet sauvignon. A rezisztens fajták közül a Bianca, a Csillám, a Viktoria gyöngye, a Duna gyöngye. Utóbbiak ellenállnak a fagy- és a szárazság stressznek, sőt a betegségeknek is.

– Az aszállyal mit kezdhetünk?
– Vannak szőlőfajták, melyek évszázadok alatt sok-sok stresszhelyzetet túlélve megmaradtak: a hungarikumaink. Például a kövidinka és a kadarka. A hungarikumok nagy értékeink, több odafigyelést érdemelnének. Ha most telepít valaki, olyan fajtaszerkezetet ajánlatos összeállítania, amelyben helyet kapnak a betegségre, fagyokra kevésbé érzékeny fajták. Ilyenek még: a Bianca, Aletta, Csillám, Viktória gyöngye, refrén, Odüsszeusz, Orpheus, Pannon frankos. A művelési technológia is fontos a klímaváltozás kezelésénél. Például ha sok az eső, le kell levelezni a fürtzónából, hogy ne rothadjanak meg a fürtök. Ha sok a fény, a napsütés, akkor nem szabad ugyanezt megtenni.

– A klímaromlást ki lehet védeni?
– Csak alkalmazkodni lehet hozzá. Például úgy, hogy megnövelt tőkeszámmal érjük el a kívánt termésnagyságot, de egy-egy tőke kisebb terhelésével. A hektáronkénti 3300 tőkéről érdemes áttérni 8-10 ezerre. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] A klímaváltozás miatt alkoholosabbak, testesebbek lesznek a borok
[/caption]

– Tehát tudós „ellenprogram” nincs.
– Új nincs, hiszen Magyarországon mindig kontinentális klíma uralkodott, amely nem nélkülözi a szélsőséges vonásokat. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet már évtizedekkel ezelőtt nemesítési programot indított tél- és fagytűrő, valamint a betegségeknek ellenálló fajták előállítására. Ezekkel fokozható a termésbiztonság. Miklóstelepen nemesítették a jó téltűrő jubileum 75-öt, az ezerfürtűt, a Generosát. A szárazságtűrő karát, a kövidinka K.8. klónja, és a kadarka klónjai szintén Miklóstelepen születtek meg. Rezisztens, a gombabetegségeknek ellenálló a Katonatelepen nemesített refrén borszőlő, és a csemege fajták közül az Esther, Fanny, Lidi, pölöskei muskotály, Teréz. Egy fajta kinemesítése 20-30 évet vesz igénybe.

– A klímaváltozás hat a borkínálatra?
– Távlatilag a fajtaszerkezet eltolódik a vörösbort adó fajták felé. Tehát alkoholosabbak, testesebbek lesznek a borok.

– Az agrárium egészében mi a teendő?
– A célszerű fajtaválasztás, szerkezetváltás, az agrotechnika jól időzített alkalmazása segíthet valamit. No és a fenyegető szárazság ellen az egész Alföldön meg kellene fogni a vizet. Öntözőrendszerek kellenének – mondja dr. Hajdu Edit tudományos főmunkatárs, szőlőnemesítő.