Nem esett gól a Nyugati csoport rangadóján, Dunapatajon

Dunapataji KSE–Miklósi GYFE 0–0

Dunapataj, vezette: Tóth Róbert (Apró Ferenc, Hunyadi Gergő)

Dunapataj: Pergel – Tardi, Takács, Németh, Allgeier, Knodel (Bálint 77.), Kutus Erik, Sztakó Zs. Torják (Botykai 46.), Malomsoki (Nagyapári 60.), Szalai.

Miklósi GYFE: Janovics – Kovács Z., Sztakó T. (Czigler 65.), Hunti, Szőke, Kévés (Banyák 58.), Kiss Sz., Márkus, Pál (Widuchowski 76.), Erdős, Farkas.

Sárga lap: Allgeier 24., Sztakó Zs. 89., illetve Banyák 63., Erdős 88., Márkus 91. perc.

Elégedett teljesen egyik csapat sem lehet, hiszen mind a kettő győzni szeretett volna, a Miklós még jobban el akart lépni a mezőnytől, a Dunapataj pedig közelebb akart kerülni a listavezetőhöz. A döntetlen viszont azt jelenti, hogy a Kunszentmiklós az előnyét megtartotta, ráadásul az utolsó forduló eredményeitől függetlenül már őszi első. A Dunapataj pedig nem maradt le jobban az éllovashoz képest, ráadásul a 2022. május 1. óta tartó veretlenségi sorozata sem szakadt meg. Mind a két szakvezetőnek, a pataji Bálint Milánnak és a miklósi Kovács Zoltánnak is ugyanazt a kérdést tettük föl: hogyan látja, az a legendás pohár félig üres vagy félig teli?

– Azt gondolom, hogy rangadóhoz méltó meccset játszottunk a Kunszentmikóssal – tekintett vissza Bálint Milán. – Előzőleg is az volt a véleményem, hogy nem lesz egy sok gólos meccs, de azt azért nem gondoltam, hogy 0–0 lesz a vége. Az első félidő kiegyenlített játékot hozott, a második játékrészben viszont már éreztem magunkban a gólt, és már voltak is lehetőségeink, ezt mindennél ékesebb bizonyítja, hog a második játékrész végén a Miklós már időhúzásért kapott sárga lapot. Akkor már olyan érzésem volt, hogy bármikor bemehet a győztes gólt, de sajnos nem sikerült. Le a kalappal a Miklós, de a saját csapatom előtt is, mert ismétlem, rangadóhoz méltó meccset vívtak a csapatok, ráadásul sportszerű meccs volt. Én ugyanis attól egy kicsit féltem, hogy nem biztos, hogy az lesz, főleg a pálya állapota miatt, de hála istennek nem is emlékszem olyan jelenetre, ami ne lett volna a sportszerűség határain belül. A pohár ugyanakkor semmiképpen nem üres, félig teli van, hiszen játszottunk egy újabb kemény ellenféllel egy jó meccset, és a veretlenségi sorozatunk tovább tart, immár harminchét meccsesre nyúlt. Azt sajnálom, hogy nem kerültünk hozzájuk közelebb, de azt bizonyára sikerült nekik megmutatnunk, hogy a tavasszal ott leszünk a nyakukon.

– A mi részünkről a pohár inkább félig telinek mondható, sőt, majdhogynem telinek – értékelt Kovács Zoltán. – Tovább visszük a veretlenségünket és immáron biztos, hogy a téli szünetet az első helyen tölthetjük. Úgy érzem, hogy a mérkőzésen talán mi álltunk közelebb a győzelemhez, a mezőnyben inkább a mi akaratunk érvényesült. Ez a helyzetek számában és minőségében is megmutatkozott, ám a jó befejezés mindegyik kidolgozott ziccerünknél elmaradt. A csapat teljesítményét illetően nincs hiányérzetem. Le a kalappal a társaság előtt, óriásit küzdöttek és mindent megtettek a pályán a siker érdekében. A mostoha időjárás, és az időjárás által teremtett nehéz körülmények ellenére nagyon jó és szervezett játékkal sikerült kirukkolnunk. Azt sajnálom, hogy nem sikerült győznünk és ezzel jobban elhúznunk a Dunapataj elől.

Vármegye III., Nyugati csoport

1. MIKLÓSI GYFE 11 9 2 0 43–5 29
2. DUNAPATAJ 11 6 5 0 32–4 23
3. SZAKMÁR 10 7 1 2 45–13 22
4. BÁTYA 11 7 1 3 30–18 22
5. SZENTMÁRTON 11 5 4 2 36–18 19
6. USZÓD 11 5 1 5 39–30 16
7. FAJSZ 10 5 1 4 32–28 16
8. DUNAVECSE 11 4 0 7 16–67 12
9. DUNASZENTBENEDEK 11 3 3 5 22–27 12
10. HARTA II. 11 3 1 7 25–38 10
11. CSÁSZÁRTÖLTÉS 12 3 1 8 18–34 10
12. FOKTŐ II. 11 2 1 8 12–43 7
13. HAJÓS 11 1 1 9 16–41 4