Labdarúgás

2023.07.12. 19:00

A bajnok Vadkert II. nem csak focival készül az őszre

A Vadkert FC STE II. imponáló fölénnyel nyerte meg a vármegyei harmadosztályú bajnokság Közép csoportjában a bajnokságot. Az élet ugyanakkor – noha javában tombol a nyár –, nem áll a vadkerti második csapat háza táján. Dr. Frank Gábor, a csapat edzőjének a beszámolójából kiderül, hogy alighanem ez is a siker egyik összetevője.

Vincze Miklós

A Vadkert II. csapata a raftingolástól sem riad vissza.

Fotó: Vadkert FC STE II.

A Vadkert FC SE II. biztosan, nagy fölénnyel nyert meg a bajnokságot a vármegyei harmadosztály Közép csoportjában, de az élet nem állt le a bajnoki zárás után sem a csapat háza táján, bizonyítja ezt az a fotó is, amiben futballcsapattól szokatlan szerelésben látható ha nem is az egész keret, de a keret jó része. Hogy mit művel egy futballcsapat, amikor éppen bukósísakban fotózzák, arra dr. Frank Gábor, a csapat vezetőedzője adott magyarázatot.

Vidáman sisakban a Vadkert ll.
Fotó: Vadkert FC STE II.

–Ennek a képnek az az apropója, hogy még év közben megbeszéltem a fiúkkal, hogy ha megnyerjük a bajnokságot, akkor a nyáron jutalmul elmegy a csapat egy külföldi túrára. Az őszi elsőséget is megünnepeltük annak rendje és módja szerint, mégpedig Erdélyben, a szezon végén ezért valami újat akartunk kipróbálni. Így esett a választásunk a szlovén raftingolásra és kanyon túrára. Június 7-10 között szerveztük meg az utazást, és Szlovénián belül Bovec-ben voltunk, ami egy festői kis falu az olasz-szlovén határ közelében. Itt folyik az egyik legnagyobb sodrású európai vadvízi folyó, a Soca, szóval igazi kihívásnak és jó mókának is tűnt. Tizenhárom fő jelentkezett a csapatból, és nem is kellett csalódnunk. Csodálatos helyen jártunk, a szállásunkat hatalmas hegyek vették körül, Alföldi srácokként néha csak kapkodtuk a fejünket a hegyi utakat és a szerpentineket látva. Az egyik nap egy kanyon túrára is elmentünk, ahol egy hegyi patak folyását kellett végigkövetnünk. Ahol ugrani kellett, ott ugrottunk, ahol lecsúszni, ott csúsztunk. Jó kis edzés volt ez is. A kirándulás során a focira is jutott idő, hiszen a helyi footgolf pályát is meglátogattuk.

Vadkert ll. csapata
Fotó: Vadkert FC STE II.

Megállták tehát a helyüket a vadkertiek a hegyes vidéken, ahogy megállták korábban a helyüket a bajnokságban is. 

– Csodás éven vagyunk túl, régóta vártunk már erre az elsőségre

 – jelentette ki a mester. 

– Legutóbb 11 évvel ezelőtt volt bajnok a csapat, akkor a mai keret egy része még a megyei első osztályban játszott, de olyan is akad, aki akkor még csak tanulta a foci alapjait, hiszen 8-10 éves volt. Az elmúlt években rendre a dobogón végeztünk, de a tetején nem sikerült, ezért azokat a kis pluszokat akartam megtalálni, amivel előrébb léphetünk. Ilyen volt a bővebb keret kialakítása, amely azt gondolom, hogy előnyt jelentett a mezőny többi csapatához képest, hiszen mindig sikerült egy-egy éppen távollévő játékost megfelelően pótolni. Köszönet jár a Soltvadkerti Önkormányzatnak és az Egyesület vezetésének, Schmidt Zsoltnak és Varga Józsefnek is, amiért ilyen feltételeket és infrastruktúrát biztosítanak a csapatnak. Ami számomra külön öröm, hogy egy elég karakteres játékot sikerült idén begyakorolnunk, ami nagyban köszönhető az edzéslátogatottságnak is. A saját szemszögemből nézve pedig azt tudom mondani, hogy nekem is jó érzés valamit alkotni, gondolatokat és elképzeléseket átadni és azt viszontlátni, vagy éppen közösséget építeni. Ezeknek is köszönhető, hogy tizennégy pontos előnyt sikerült a szezon végére kiépíteni, amely az elmúlt években egyetlen csapatnak sem sikerült.

Leállni tulajdonképpen nem is áll le a társaság, jellemző, hogy a Magyar Kupára készülő Apostag amikor edzőpartnert keresett július elején, ami meccsek tekintetében még nem a csúcsra járatás időszaka, elég volt Soltvadkertig elmennie, hogy az első ellenfelet megtalálja.

–Az egyik „titka” a csapatnak, hogy nem hagyjuk teljesen abba a mozgást. Habár ilyenkor tarthatnánk egy 5-6 hetes pihenőt, de a srácok igénylik a focit. A tavaly nyári tapasztalat szerint így könnyebb is lesz majd megszerezni a szezon kezdésére szükséges erőnlétet. Tehát most minden héten csak focizni ugyan, de összejár a társaság. A keményebb felkészülési időszakot július 18-án kezdjük, rögtön a megyei első osztályú csapatunk elleni felkészülési mérkőzéssel, majd még ugyanazon a héten, 21-én Bátyára megyünk. Innentől egymást fogják váltani az edzések és az edzőmeccsek, játszunk még a vadkerti ificsapattal, utazunk Ágasegyházára és a Kecel vármegye hármas csapatához, de például élni fogunk a Vadkerti-tó adta strandfoci lehetőséggel is.

Fotó: Vadkert FC STE II.

A hangulat és a lelkesedés tehát adott, kérdés, hogy a keret egyben marad-e. – Egyelőre nem tudok róla, hogy lenne bármi változás, de azt gondolom, hogy nem is szükséges igazán változtatni. Közösen építettünk fel valamit, ezért remélem, hogy mindenki folytatni és élvezni akarja ezt az időszakot. Én biztosan arra törekszem majd, hogy egyben maradjon a keret. Amennyiben mozgás lesz, azt csakis „házon belül” tudom elképzelni, tehát a harmad- és az első osztályú csapat között.

A Vadkert FC STE II. ugyebár a Soltvadkerti TE második csapata, így senkit nem ért meglepetésként, hogy bajnok létére is az idén is a harmadosztályba nevezett. – Nem lenne fair, ha nem adnánk esélyt a riválisoknak a visszavágásra – tréfálkozott a tréner. – De viccet félretéve: igen, valóban maradunk. Nem tilos, hgoy egy második csapat följebb lépjen, de mi a másodosztállyal járó több edzést már sokan nem tudnák vállalni.

A csapat elé kitűzött cél nem betarthatatlan, hiszen jelentősen nem változott a korábban kitűzött célhoz képest.

–Az első számú célunk az idén is az, ami tavaly volt: hogy jól érezze magát mindenki, aki erre a szabadidejét áldozza, legyen az játékos, edző, támogató vagy szurkoló. Hogy kinek mi jelenti a boldogságot, az természetesen változó. Van, amelyik játékost a minél fényesebb érem, mást a játékpercek motiválnak. Ami viszont közös motiváció, hogy tudjunk egy-egy edzés vagy mérkőzés után egy jót beszélgetni a másikkal, összetartó közösséget formálva. És hogy jóllaktunk-e a sikerrel? Azt gondolom, hogy egy bajnoki címet osztálytól függetlenül nagy eredmény elérni. Valamiben a legjobbnak lenni olyan érzés, ami szerintem nem unható meg egykönnyen, ezért a továbbiakban is arra törekszünk, hogy akár évekre kisajátítsuk az első helyet. Mindig azt mondom a srácoknak is, hogy az élet minden területén törekedjenek a maximumra, hiszen a befektetett munka mindig megtérül. Munkára lesz is szükség bőven, hiszen az ősztől a Közép csoportban szerepel az Északi csoport bajnoka, a Fülöpszállás és 3. bronzérmese, a Szabadszállás is. Meggyőződésem, hogy ez jelentős változást jelent, hiszen így jelentősen erősödik a csoportunk. Több lesz a meghatározó csapat. Hasonlót éltünk t néhőány évvel ezelőtt, amikor az akkori Déli csoport első három helyezettje, a Kunfehértó, a Balotaszállás és a Szilády került át a Közép csoportba, akkor ők is jelentősen megkavarták az állóvizet. Motivációnak mindenesetre kiváló, hogy továbbra is remek játékerőből álló csapatokkal mérkőzhetünk majd fordulóról-fordulóra.

Mégpedig augusztus utolsó hétvégéjétől kezdve egészen november végéig, miután a bajnokság az augusztus 26-27-i hétvégén indul.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában