Súlyos vereséget mért a Komló a KTE-re

Pedig a mérkőzés nem úgy indult, hogy bárkinek is megfordult volna a fejében, hogy a lefújás után majd csöndben, tanácstalanul ballag hazafelé a hazai szurkoló tábor. Persze nem is volt csönd a csarnokban, a vendégek lelkes szurkolótábora hamar megadta az alaphangot, és miután az első, a vendég Melnyicsuk által szerzett találat után 3–1-re, majd 5–2-re meglépett a hazai gárda, a hazai tábor is egyre jobban hallatta a hangját. 5–2-nél gyorsan időt kért a vendégek mestere, Kilvinger Bálint, hogy fékezze a sikeres kecskeméti építkezést. Ezt sikerrel tette, a 12. percre egyenlített a csapata. 

6–6 után két Csordás találattal a 16. perc elejére ismét kétgólos vezetésre tett szert a KTE (8–6), hogy aztán a 21. perc elejére újra egyenlő, 9–9 legyen az állás. 9–10-nél időt kért a hazaiak mestere, Bencze József, szerette volna megakadályozni, hogy belemelegedjen a gólgyártásba a Komló, kísérlete azonban nem járt sikerrel, mert bár rögtön az időkérés után Enamoto 10–10-re egyenlített, ezt követően azonban a komlóiak ötször találtak a hazai kapuba, míg a KTE-nek csak a félidő zárása előtt sikerült betalálnia, Országh révén, ekkor 11–15 volt az állás. Még egy utolsó másodperces Hoffmann találatnak köszönhetően ötgólos vendégelőnnyel vonulhattak pihenőre a csapatok. A szünetben hazai szemmel egyszerűnek tűnt a képlet: ha ne adj isten, ma vereséget szenved a csapat, akkor ez a mérkőzés minden bizonnyal az első félidő utolsó tíz percében ment el. Pedig nagyon messze járt volna a vélekedő ezzel a véleményével az igazságtól.

A második játékrész Enamoto góljával indult, erre érkezett két komlói válasz, majd Enamoto, aztán Szrnka, majd pedig újra Enamoto állította vissza ötre a különbséget. A 39. percben, 16–22-es állásnál újra időt kért Bencze József. A vendéggólokra ekkoriban még válaszolgatott a KTE, és amikor már úgy tűnt, hogy a mérkőzés menete beáll erre az öt, hatgólos különbségre – a 43. percben volt ez, amikor Enamoto módosította 19–24-re az állást –, elkezdődött a mérkőzésnek azon, vesszőfutás jellegű szakasza, amikor az egyre lazábban, könnyedebben játszó vendégeknek szinte minden összejött, a hajtó, ám egyre görcsösebben játszó és egyre több hibát összehalmozó hazaiaknak pedig semmi sem. Hiramoto gőljának köszönhetően 21–29-es állással fordultak az utolsó negyedórába a csapatok, ezután Bencze József is igyekezett mindent elkövetni, ami a kispadon a módjában áll, de jellemző módon a három hazai támadás, amikor létszámfölényes játékkal igyekeztek a kapuba találni, három üres kapus gólt hozott, a vendégeknek. A második, a komlói kapus által az üres kapuba lőtt találatnál lett meg a közte tíz, (21–31), de a hazai hajó csak süllyedt tovább. Elkerülték a komlói kaput a lövések, kihagyhatatlannak tűnő ziccereket hagytak ki a hazaiak, naggyá tették a vendégek egyébként is extázisban és remekül védő kapusát. Semmi nem akart összejönni, és nem is jött össze. Végül 37–24 arányban nyerte meg a mérkőzést a vendégcsapat.

Kecskeméti TE-Piroska Szörp–Sport36 Komló 24–37 (11–16)

Kecskemét, Messzi István Sportcsarnok, 500 néző, vezette: Hargitai Gábor, Markó Gábor.

KTE: Deményi – Sipeki 1, Csordás 2, Országh 2, Karai, Szrnka 3, Menyhárt 3. Csere: Szél – Vetési, Simon, Enomoto 6, Mazák, Horváth 2, Szeverényi 1, Hiramoto 3, Papp 1. Vezetőedző: Bencze József.

Komló: Granic – Zobec 3, Jóga 1, Jerkovic 5, Szkokán 2, Melnyicsuk 8, Hoffmann 5. Csere: Pásztor 1 – Szöllősi 1, Takács 3, Grünfelder 1, Vranac 1, Radic 1, Urbán 1, Sunajko 3, Orbán 1. Vezetőedző: Kilvinger Bálint

Hétméteresek: 1/1 illetve 6/5.

Kiállítás: 4 illetve 4 perc.