Kilenc emberrel szerezte meg a győztes gólt a Miklós Helvécián

Óriási lendülettel estek egymásnak a csapatok. A 8. percben Balla Balázs térült-fordult a hazai 16-oson belül, nyolc méterről végül lőhetett is, a hazai portás, Vancsik György lábbal mentett. A 14. percben egy hazai akció keretében Pászti Botond tette ki jobbra a labdát remek ütemben Maros Bálint elé, aki 14 méterről, éles szögből lőtt, Beszedics Tamás nagyot védett. Néhány percre rá ismét Balla forgolódott a 16-oson belül, és noha ártalmatlan helyen tette, az alapvonal és a 16-os találkozásánál, érdemes volt ezt tennie, ugyanis Palásti Gábor összekoccantotta a bokáját, 11-es. Oláh Béla állt a labda mögé, és bár Vancsik a jobb oldalra tartó lövését hárította, Oláh a kipattanót már bevágta a bal alsó sarokba, 0–1. Sokáig nem örülhettek a vendégek, a középkezdés után ugyanis a jobb oldalon Pászti Botond kereste a lövési lehetőséget, mivel nem találta, visszagurított Maros Bálinthoz, aki jobbról, szinte álló helyzetből, 15 méterről óriási gólt lőtt a vendég kapu bal sarkába, 1–1.

A 25. percben újra átvették a vendégek a vezetést.

Akkor Oláh indította a jobb oldalon meginduló Ballát, ő az alapvonal közeléből középre lőtte a labdát, Damásdi Tibor pedig közelről a hálóba helyezte, 1–2. Tíz perc múlva megfogyatkozott a vendégcsapat. Egy hazai pontrúgás előtt történhetett valami, Beszedics Tibor ugyanis szövegért piros lapot kapott. A vendégek lendületéből mit sem vett vissza, hogy emberhátrányba kerültek, a következő gólt azonban a hazaiak szerezték. A 40. percben a hazaiak vezettek egy támadást a jobb oldalon, előbb Pászti lőtt jobbról, az ő löketét Beszedics Tamás még hárítani tudta, a labda azonban Ódor elé pattant, aki középről a kapu jobb oldalába bombázott, 2–2. A félidő zárás előtt Pászti lőtt néhány csel után jobbról, éles szögből mellé, de hogy mellé szálljon a labda, ahhoz egy védő érintésére is szükség volt.

A második játékrész vendégakciókkal kezdődött. Balla szerzett labdát a hazai térfélen, jobbról kemény lövést adott le, a labda egy védő lábán fölpörgött, és a léc fölött hagyta el a játékteret. Egy perc múlva szabadrúgáshoz jutott a Kunszentmiklós, a felező vonaltól egy méterre. Kévés Sándor küldte előre teljes rüszttel a labdát, amely a léc alá tartott.

Vancsik alighanem későn eszmélt, mert belepaskolt ugyan, a labda azonban mögötte a hálóba hullott, 2–3.

Öt percre rá egy előrevágott labdát követően Damásdi Tibor tört be balról a 16-oson belülre, balról, éles szögből leadott lövését azonban hárította a jó ütemben kilépő Vancsik. Tíz emberrel sem mondott le a támadásvezetésről a Miklós – a külső szemlélőnek az volt az érzése, ez a csapat támadásra van beprogramozva, nem fog beállni védekezni –, a hazai csapat pedig folyamatosan kereste a rést a vendégek védelmén. Jó darabig nem találta meg, ugyanis egy jó negyedórán át főként lapok, kakaskodások, pörölés színezték a meccset, miközben a hajtás, az akarás heve mit sem csökkent. A 66. percben nagy kavarodás alakult ki a vendégek 16-osán belül. Nagy volt az embersűrűség, Szabadi Zalán mégis megtalálta a módját, hogy forintos labdát tálaljon a jobbról betörő Maros elé, aki jobbról, a kivetődő kapus fölött higgadtan és elegánsan a kapu közepébe pörgetett, 3–3.

A 73. percben Török Tamás adott indította remek labdával Marost, az ő jó beadását követően volt minden az ötösön, lövés, mentés, lepattanó labda, vetődés, nagy kavarodás, csak gól nem.

Az utolsó negyedóra elején már látszott a fáradtság mindkét társaságon, de csak az ólomlábak jelezték, hogy kezd kimerülni mindkét brigád, az akarás heve mit sem csökkent. A 85. percben szabadrúgáshoz jutott a Kunszentmiklós. Balról, 28 méterről Márkus Norbert tekert a bal fölső sarok irányába, Vancsics azonban védett. Egy percre rá Maros adott remek labdát Pásztinak, aki csak a kapussal állt szemben, át is emelte fölötte a labdát, a labda azonban centiméterekkel ugyan, de fölé ment. Meccslabda volt. Pászti meg is sérült ennél a megoldásnál, jó négy percig állt a játék. Emiatt aztán érthető módon hosszabbított a játékvezető. A 91. percben aztán újra villant a piros lap, ezúttal is egy vendégjátékos kapta, Kasza Ádám volt kénytelen levonulni, innentől kezdve tehát kettős emberelőnyben volt a hazai gárda. Mindhiába, ugyanis a 95. percben szabadrúgáshoz jutottak a vendégek. Márkus futott neki a labdának, de nem végezte el, hanem elfutott a sorfal mellett, Kévés Sándor volt az, aki eléje tálalta a labdát, Márkus pedig jobbról, tíz méterről a bal alsó sarokba lőtt, 3–4. Óriási volt az öröm vendégoldalon, úgy ünnepeltek a vendégjátékosok, mintha kupát nyertek volna, de hát kilenc emberrel a hosszabbításban megszerezni a vezetést, ki ne értette volna meg az örömüket. Ezt követően nagy nyomást gyakorolt a vendégekre a hazai gárda az egyenlítés érdekében, a 98.percben közvetett szabadrúgáshoz is jutottak, a legurítást követően Tamás Richárd lőtt, de nem sikerült betalálnia. A szöglethez a hazai kapus is följött, egyenlíteni azonban már nem sikerült, sőt, a mentést követően Czigler Bálint iramodott meg az üresen maradt hazai kapu felé, a játékvezető azonban alighanem úgy éreztem, hogy sok ez már a jóból, és lefújta a mérkőzést. A fordulatos, közönségszórakoztató, nagyszerű mérkőzést, amelyen mind a két csapat az utolsó pillanatig példásan küzdött, a Kunszentmiklós nyerte.

Tímár Zoltán: – Annak nagyon örülök, hogy jó iramú, színvonalas, gólokban gazdag, fordulatos mérkőzést vívtunk. Azt viszont már nagyon sajnálom, hogy az emberelőnyünket nem bírtuk gólra váltani. Az eredmény miatt asárnap este szomorkodunk, a hozzáállás és a mutatott teljesítmény miatt nem kell. Gratulálok a Kunszentmiklósnak.

Lovász Sándor: – Győztünk 4–3-ra Helvécián, ami nagy pozitívum, és nagy erőt ad a további munkánkhoz. A siker értékét növeli, hogy már az első félidőben, 2–1-es vezetésünknél emberhátrányba kerültünk. A kiállítást túlzásnak érzem, hiszen ha a játék hevében előforduló csúnya beszédet konzekvensen piros lappal honorálnák a játékvezetők, akkor egyetlen egy megye hármas meccs nem fejeződne be. Az emberhátrány miatt fegyelmezetten kellett védekeznünk, az egyetlen fegyverünk a védekezésből előre küldött hosszú labdák voltak. Ezt jól is csináltuk, eredményesen. Amikor már mindenki úgy érezte és elkönyvelte, hogy egy igazságos 3–3 lesz a végeredmény, akkor egy begyakorolt szabadrúgásvariációt jól végeztünk el, és ezzel sikerült elvinnünk mind a három pontot.

Helvéciai SE–Miklósi GYFE 3–4 (2–2)

Helvécia, 140 néző, vezette: Geleta Mihály (Révész Norbert, K. Szabó Kristóf)

Helvécia: Vancsik – Molnár, Palásti (Csorba II. Z. 62.), Pászti (Csorba I. Z.), Tamás, Ódor (Szabadi 57.), Maros, Menich (Török 67.), Szöllősi, Cári (Komáromi 46.), Csorba A. Játékos-edző: Tímár Zoltán.

Miklósi GYFE: Beszedics Tamás – Kovács Z., Kévés, Balla, Beszedics Tibor, Oláh (Szőke 46.), Damásdi (Czigler 82.), Kasza, Szántó, Márkus, Kovács T. Edző: Lovász Sándor.

Gól: Maros 21., 66., Ódor 40., illetve Oláh 19., Damásdi 25., Kévés 48., Márkus 95. perc.

Sárga lap: Cári 22., Menich 55., Tamás 97., illetve Szántó 30., Beszedics Tamás 57., Kovács T. 92., Kévés 96., Kovács Z. 97.

Kiállítva: Bezsedics Tibor 35., Kasza 91. perc.