Építkezésre szánják a tavaszt

Tudták azt jól Soltvadkerten, hogy nem lesz könnyű ez az ősz, hiszen a nyáron volt jó néhány olyan távozó, aki korábban meghatározó alakja volt a csapatnak, arra azonban aligha gondoltak, hogy ősszel addig-addig kell majd várni az első győzelemre, hogy előbb lesz vége a csonka őszi idénynek, minthogy az első vadkerti győzelem megszületne. Négy mérkőzésen azért egy-egy pontot besöpört a csapat, így a tizenöt csapatot felvonultató mezőnyben a 13. helyen várja a tavaszi folytatást. De nem várja tétlenül, hiszen

a vadkertiek már bő egy hónapja megkezdték a munkát

az új edző, Ujvári Gábor vezetésével.

Ujvári Gábort még december legelején kérte föl az STE vezetősége, hogy vállalja el a felnőttcsapat vezetőedzői posztját. Nem kellett messzire menniük a megkereséssel, hiszen Ujvári Gábor pedagógusként is Soltvadkerten dolgozik, és évek óta, egészen pontosan 2017 óta a vadkerti Foci-sulinál edzősködik.

– Amikor megkaptam a felkérést, kértem egy hét gondolkodási időt, hogy a feladatot mérlegelve alaposan megfontolhassam a döntésemet, és csak utána vállaltam – nyilatkozta Ujvári Gábor, aki sokáig nem tétlenkedett. – A kinevezésem után nem sokkal, de­cember 11-én már meg is kezdtük a felkészülést. Ezzel minden bizonnyal a Soltvadkert a csúcstartó ebben a rendhagyó esztendőben. Az első héten mindjárt négy edzést tartottam, utána karácsony előtt még kettőt, és a két ünnep között is találkoztunk még háromszor, akkor még nem a teljes kerettel, hiszen munkahelyi elfoglaltság – az amatőrizmus nálunk nem csak elméletileg, hanem a gyakorlatban is igaz – nem tudott mindenki eljárni az edzésre, de ismerkedésnek ez a néhány alkalom is ideális volt. És arra is megfelelt, hogy meggyőződhettem arról, hogy a srácok hozzáállásával aligha lesz probléma.

Aztán január 4-én folytatták a munkát, ezt követően már minden alkalommal megjelent a tréningeken majdnem a teljes keret. A bajnokságig tartó hetekben a terveik szerint heti négy edzéssel, és legalább egy edzőmérkőzéssel készülnek. A keretben nem sok változás lesz.

– Télen egyrészt zűrös dolog az igazolás, hiszen ilyenkor a játékost elengedő csapat pénzt is kérhet a játékosáért, de nem csak ezért nem várható nálunk érkező, hanem azért sem, mert mindenképpen

helyi erőkkel szeretnénk megoldani a tavaszi idényt.

Komoly változás tehát nem lesz, mindössze annyi, hogy két játékos, Dulai Máté és Varga Bence feljönnek a megye hármas csapatunktól a megye egyeshez, illetve három ifijátékos is felkerül a felnőttkerethez, olyan ifijátékosokról van szó, akik meccseken már belekóstoltak a felnőtt megye egy légkörébe.

Az biztos, hogy két kulcsjátékossal egy darabig nem számolhat az új vezetőedző.

– Sajnos hosszú ideje maródi már Szalai Ádám, és még marad is, márpedig őt ezen a szinten meglehetősen nehéz pótolni, és megsérült még Tóth Árpád is, nem tudjuk, hogy ő mikor lesz bevethető állapotban – utalt arra a játékosra, akinek a szükségességét aligha kell ecsetelni azok számára, akik figyelik a soltvadkerti házi góllövőlistát. – Rajtuk kívül vannak még kisebb sérülések, például a felkészülési mérkőzéseken még Radics Zoltánra se számíthattunk, de ők már a reményeink szerint a rajtra rendbe jönnek.

A célkitűzés elsősorban a csapatépítés.

– Van egy minimális cél, ami automatikusan adja magát: nyerjünk legalább egy meccset az idén – tréfálkozott a mester. – De azonnal hozzáteszem, ez sem lesz könnyű.

Ez a tavasz ugyanakkor nálunk egyértelműen az építkezés éve.

Kiesés nem lesz a megyei első osztályból, ilyen értelemben nem hajt minket a tatár. Mi nem tehetjük meg azt, hogy máshonnan hozzunk ide játékosokat, de egyébként is az a célkitűzésünk, hogy lehetőleg a helyi erőkre támaszkodjunk. A tavasz folyamán szeretnénk egy olyan alapot lefektetni, amely szeptemberre már egységes, ütőképes társaság lehet.

Az elmúlt napokban két előkészületi mérkőzést játszottak, a Bácsalmás 3–0-ra nyert Vadkerten, az Akasztó pedig 7–2-re, nem utolsósorban a nyáron Vadkertről távozott Szabó Szabolcs mesterhármasával. Arra kérdésre, hogy vajon az a soltvadkerti szurkoló, aki – zárt kapusak az edző meccsek is – hallotta, hogy a csapat a Bácsalmástól és az Akasztótól is kikapott előkészületi meccsen a gárda, joggal kezd-e el máris aggódni, nemmel felelt a mester.

– Aggódni felkészülési meccsek eredményéből kiindulva felesleges, noha természetesen minden meccset nyerni szeretne az ember. Az Akasztó elleni mérkőzésnek a végeredményét a játék képe alapján túlzónak érzem, és a Bácsalmás ellen is jól játszottak a srácok. Igazából viszont azért nincs jelentősége a két edzőmeccs eredményének, mert egyik meccsen sem állt a rendelkezésemre a teljes keret, ezért is felesleges, hogy bárki aggodalmaskodni kezdjen előkészületi meccsek eredményei miatt. Mi sem aggodalmaskodunk, hanem dolgozunk – nyilatkozta az edző.

Szalai Ádám alig várja, hogy újra pályára léphessen

A vadkert keretének az oszlopos tagjává vált az elmúlt években a csapatkapitány Szalai Ádám, de olyan szinten, hogy most, hogy jó ideje sérült, nemhogy a szurkolóknak, de talán még az ellenfeleknek is hiányzik.

– Sajnos nem tudom, mikor állhatok újra a csapat rendelkezésére – nyilatkozta kérdésünkre Szalai Ádám. – A lábamban az oldalsó szalagok, és az elülső keresztszalag teljesen elszakadt, és éppen abban az időszakban műtöttek volna meg, amikor bejött a vírus és elszabadult a járvány, így aztán kénytelen voltam elhalasztatni tavaszról a műtétet. Akkor persze még nem gondoltam, hogy még az idén év elején is csak várni fogok a műtétre – utalt balszerencséjére a középpályás csapatkapitány.

– A sérülés a hétköznapi életben ugyanakkor nem gátol semmiben, a focit viszont felelőtlenség lett volna erőltetni. Rettentően hiányzik a foci, gyakran ott vagyok a srácok meccsein és edzésein is, de az se pótolja a játékot, csak fájdítja szívemet. De remélem, hogy minél hamarabb feloldják a zárlatokat a kórházban, és megejtik a beavatkozást, hogy újra magamra húzhassam a fekete-fehér szerelést.