2 órája
Megoldást, de gyorsan!
Feszült figyelemmel hallgatták a szőlészek és borászok a soltvadkerti Márton-napi rendezvényen a Víz kell az élhető jövőért! című előadást. A homokhátság vízhiánya ugyanis alapvetően befolyásolja a munkájukat, a megélhetőségüket. Barta Zsolt jegyzete.
Dr. Vasárus Gábor László, KRTK Regionális Kutatások Intézete, Alföldi Tudományos Osztály tudományos munkatársa több mint egy órás előadásában vázolta nagy vonalakban a klímaváltozás okait és a következményeit. Megszokott, hogy a minden évben megrendezett szakmai fórum harmadik negyedik előadásán már ki-be járkálnak a hallgatók, de most csend volt, nem volt mozgolódás.
Fotó: Shutterstock
A téma ugyanis elképesztően érdekes volt, a rendezvény résztvevőinek a jövőjéről volt ugyanis szó. Arról, hogy a homokhátságon félsivatagos állapot alakult ki, és milyen globális megoldásokkal lehetne lassítani, esetleg visszafordítani a kedvezőtlen jelenséget. A legegyszerűbbnek az látszik, fogalmazta meg az egyik borász az előadás után egy szűk körű eszmecsere folyamán, hogy a homokhátságra be kell hozni a Duna meg a Tisza vizét.
Egy másik szőlész rákontrázott, hogy ez nem ennyire egyszerű, nagyon bonyolult zsiliprendszert kellene kiépíteni, a csatornákat ki kellene kotorni, nagyon sok érdeket egybe kellene hangolni. Aztán egy harmadik szőlész-borásznak a véleménye az volt, ha Szibériából 3000 kilométer távolságról ide lehet csővezetéken szállítani a gázt, akkor a Dunából, ami 30 kilométerre van talán, csak nem akkora gond a vizet behozni a homokhátságra.
Önmagában az, hogy a vizet behozzák a Kiskunságra szükséges, de nem elégséges megoldása a problémának. Az egész kérdéskör, amely a homokhátság megmentését jelenti komplex intézkedési tervet feltételez. Szerencsére ez már elkészült, az ára 1600 milliárd forint.
