Az Akasztó II. nyerte a rangadót Balotaszálláson

Nemcsak a dicsőség miatt szerette volna legyőzni a Balotaszállás az akasztóiak második csapatát, hanem azért is, hogy megtartsák a csoportban kiharcolt harmadik helyet, no meg a hazaiakat kötelezte az immáron két éve nyúló hazai veretlenség. Motiválni tehát nem kellett a hazai gárdát, ünnepnapként várták a mérkőzést, a vendégeknek pedig eltökélt szándéka volt megőrizni a listavezetői pozíciót.

A kezdő sípszó után jó darabig szemmel láthatólag nem ízlett a listavezető akasztóiaknak a szokatlan kispálya, így hazai mezőnyfölénnyel indult a mérkőzés, igazi helyzeteket azonban nem sikerült a Balotának kidolgoznia. Ebben minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a két legveszélyesebb támadójuk, Petrezselyem János és Csernák Róbert hiányzott, az egyik karantén, a másik pedig munkahelyi elfoglaltság miatt nem futhatott ki az éllovas elleni mérkőzésen a pályára. Miután aztán a vendégek belakták a számukra szokatlanul kispályát, idővel átvették a mérkőzés irányítását, sőt, a 18. percben a vezetést is megszerezték. Akkor Szrenkó István tette ki a középpályáról jobbra, Suhajda Gergő elé a labdát, Suhajda pedig bejátszotta az ötösön belülre, ahol az érkező Palla Lajos belsőzte a kapuba a pettyest, 0–1. A 33. percben kis híján lemásolták az akasztóiak a vezető gólt. Akkor is Szrenkótól indult a labda, akkor is a szélen meginduló Suhajdát indította az akasztói első csapat vezetőedzője, Suhajda pedig hibátlanul tette be a kapu elé a labdát, hogy ott Supka sarokkal játssza azt Palla elé, aki a második gólját is közelről belsőzte a hazai kapuba, 0–2, kétgólos vezetéssel fordultak a csapatok.

A játék képe a második játékrészben is hullámzó volt. Az első húsz percet megnyomták a hazaiak, komoly helyzeteket, igazán veszélyes ziccereket azonban ebben az időszakban sem sikerült kidolgozniuk. A félidő derekán aztán ismét átvették a mérkőzés irányítását a vendégek, mígnem végül egy letámadást követően sikerült megzavarni a hazai csapatnak a vendégek védelmét, és egy lepattanó labdát követően Racsmán Szabolcs juttatta Gombár Roland kapujába a labdát, 1–2. Felcsillant akár az egyenlítés lehetősége is a hazaiak előtt, ám mielőtt ez a remény realizálódhatott volna, ismét a vendégek találtak a kapuba. Egy akasztói szögletet követően kifejelték a hazai védők a labdát, azt Vincze Sándor szedte össze, átívelte a hosszú oldalra, onnan Szrenkó adta be vissza a kapu elé, az ötösön Lázár Zsolt pedig egy jobblábas lövőcsellel elfektette a hazai hálóőrt, majd ballal a hálóba helyezett, 1–3. Nagy erőfeszítéseket tettek még a hazaiak az újabb találat szerzése érdekében, próbálkozásaikat azonban nem koronázta siker, megérdemelten nyert az Akasztó, amelyet a hazai nézők is sportszerűen megtapsoltak.

Szarvas Ervin, a Balotaszállás elnöke: – Az látszott a mérkőzésen, hogy jobb erőkből áll az Akasztó II., ez nem is meglepő, hiszen az ő keretükben több, a megyei első osztályt is megjárt játékos szerepel, különösen a két csatárukat, Palla Lajost és Lázár Zsoltot nem tudtuk tartani ezen a mérkőzésen. Tőlünk viszont nagyon hiányzott a két csatárunk, akik ma nem léphettek pályára. Ráadásul érzésem szerint sajnos az év számunkra legfontosabb mérkőzésén az év leggyengébb teljesítményét nyújtottuk. Szomorúak vagyunk amiatt, hogy lezárult a nagyon szép, kétéves hazai veretlenségi sorozatunk.

Tóth János, az Akasztó II. edzője: – Egy kissé meglepett minket a szokatlanul kicsi pálya, de hamar sikerült alkalmazkodnunk hozzá, és sikerült megakadályoznunk, hogy a hazai csapat a saját játékát játssza, ami fontos volt ahhoz, hogy meg tudjuk szerezni a három pontot, hiszen a Balotaszállás hazai pályán eddig veretlen volt. Elégedett vagyok a srácokkal, végig szervezetten, koncentráltan, jól futballoztak, ahogy egyébként eddig az egész őszi idény során, és kifogástalan játékvezetés mellett véleményem szerint megérdemelt győzelmet arattunk. Szeretnénk ezt a győzelmet Juhász István emlékének ajánlani, aki a mai napon hunyt el. Ő a baráti kör tagja volt, törzsszurkoló, nem lehetett az irányába olyan kérése az egyesületnek, amit ne teljesített volna a legnagyobb örömmel. Rettenetesen fog hiányozni mindenkinek. A mérkőzéssel kapcsolatban azt ugyanakkor még szeretném elmondani, hogy meglepett minket az a sportszerű, baráti és barátságos hangulat, ami Balotaszálláson fogadott minket. A szurkolók a mérkőzés során nem csak a hazaiakat tapsolták meg, hanem a mi szép megoldásainkat is, Szrenkó István megmozdulásait pedig rendre tapssal jutalmazták. Mivel a két csapat eddig nem volt egy csoportban, eddig nem ismertük őket, most viszont kijelenthetem, hogy igazi sportbarátságokat kötöttünk, igazi sportbarátokra találtunk. Nagyszerűen éreztük magunkat Balotaszálláson, és mi is szeretnénk őket ilyen hasonlóan baráti fogadtatásban részesíteni tavasszal, Akasztón.

Balotaszállás FC–Akasztói FC II. 1–3 (0–2)

Balotaszállás, 150 néző, vezette: Tóth Csaba (Baranyi Ádám, Menyhárt Anna)

Balotaszállás: Szűcs – Lőrincz, Nádasdi (Vígh 71.), Racsmán, Berta (Nagy L. 80.), Vincze G., Kaszap, Teremi, Schveitzer, Takács, Vásárhelyi. Edző: Mezei Csaba.

Akasztó II. Gombár – Szrenkó, Pecznyik, Vincze S., Lázár, Podmaniczki (Gubán 79.), Supka, Fésüs, Palla, Suhajda, Megyes. Edző: Tóth János.

Gól: Racsmán a 78., illetve Palla a 18., a 33., Lázár a 83. percben.

Sárga lap: Vásárhelyi az 57., ill. Pecznyik az 52., Vincze S. az 54. percben.