2024.02.19. 17:15
Kecskeméten is megünnepelték a magyar széppróza napját
2018 óta minden évben Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük a magyar széppróza napját. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja sok szállal kötődik Kecskeméthez is. A Katona József Emlékház baráti köre, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjai ezért minden évben megemlékeznek erről a jeles napról. A hagyományt ebben az évben is folytatták.
Székelyné Kőrösi Ilona történész
Fotó: Lizik-Varga Katalin
Elsőként A zsidó fiútól A háromszínű kandúrig címmel Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus tartott előadást a Hírös Agóra ‒ Ifjúsági Otthonban hétfőn. Az eseményen Jókai Mór kecskeméti élményeiről és kapcsolatairól számolt be az történész. Mint mondta, 1842 őszétől 1844 nyaráig Jókai Kecskeméten tanult az Ókollégiumban, ami a Református Főiskolának adott akkor helyet.
A történész hozzátette, hogy Jókai a tanulmányai alatt Gyenes Mihálynál a város köztiszteletben álló erdőmérnökénél, másodbírójánál lakott és szobáját Gyenes Pállal osztotta meg, ő Gyenes Mihály gyámfia volt.
A református főiskolai diákság adta Jókainak a Kecskeméti baráti körét, közülük első sorban Muraközy János festőművészt kell kiemelni – hangsúlyozta a szakember.
A történész szerint Jókai életében meghatározó volt a Kecskeméten töltött időszak. Egyrészt azért, mert az 1842–43-as színházi évadban itt találkozott Petőfi Sándorral. Másrészt pedig azért, mert Jókai első nagy irodalmi munkája, A zsidó fiú című irodalmi mű ebben az időszakban született Kecskeméten.
Számos regényében felfedezhetünk kecskeméti alakokat – tette hozzá a történész. Székelyné Kőrösi Ilona a Hétköznapok című regényt emelte ki, melyben kecskeméti családokat jelenít meg az író. A tengerszemű hölgy című munkájában többek között Muraközy János alakját formálja meg. A történész hangsúlyozta: nagy erőssége a Jókai-műveknek, hogy a Kecskemét környéki tájat nagyon életszerűen jelenítik meg.
Kiderült, hogy Jókai tanulmányait követően később többször is járt Kecskeméten. A történész elmondása szerint az egyik nagyon jelentős látogatása 1888-ban volt, amikor Feszty Árpád kíséretében jött a városba, a készülő Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című nagyszabású monográfia ügyében, melynek Jókai munkatársa, szerkesztője volt.
Székelyné Kőrösi Ilona előadása után az önként jelentkezők szabadon választott szépprózai művekből olvastak fel egy-egy részletet. Ezt követően a Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) helyi csoportja átbeszélte az idei munkatervét.
