Óraátállítás: kétszáznegyven éve vetődött fel az ötlet

A téli időszámítást az első világháború idején, 1916-ban vezették be, azért, hogy kevesebbet kelljen használni a mesterséges világítást, azaz, hogy spóroljanak az energiával. Akkor azonban ez még pusztán gazdasági kérdés volt, napjainkban viszont a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében is érdemes megfontolni, hogy maradjon-e az óraátállítás, vagy sem. 

Az Európai Unió 2018-ban javasolta a gyakorlat eltörlését, hiszen számos tanulmány kimutatta, hogy az óraátállítás negatívan befolyásolja az emberek bioritmusát és alvásminőségét. Azonban a kitűzött határidő elég szűkösnek bizonyult, 2021-re napolták el a döntést. A COVID megjelenése, és az Ukrajna elleni orosz invázió fontosabb kérdésnek bizonyult azonban a bevezetést halasztotta. Ugyanakkor számos tanulmány is kimutatta, hogy az óraátállítás negatívan befolyásolhatja az emberek bioritmusát és alvásminőségét. A legújabb számítások azt is kimutatták, hogy a fogyasztási szokások átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. A közvilágítás rendszere mára sokkal rugalmasabb lett, a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzáigazítani.

Az emberiség 240 éve foglalkozik az óraátállítás ötletével

Az óraátállítás gondolata Benjamin Franklin (1706–1790) amerikai diplomata és feltaláló nevéhez köthető. 1784-ben Egy gazdaságos tervezet című esszéjét elküldte a Journal of Parisnak – Franklin ekkor párizsi nagykövet volt –, amelyben kifejtette költségkímélő ötletét. Franklin azt szerette volna, ha mindenki a Naphoz alkalmazkodva élné életét, ezzel csökkentve a franciák híresen nagy gyertyafogyasztását. Felvetette, hogy hadászati ágyú elsütése indítson minden reggelt (hat órakor), továbbá vessenek ki adót a redőnyökre, tiltsák be a lovaskocsi használatot naplemente után, és korlátozzák a gyertyák eladását is. Bár tervezete megfelelt a takarékossági szempontoknak, nem üdvözölte a nagykövet ötletét sem a sajtó, sem pedig a közvélemény – írja a Magyar Nemzeti Levéltár.

A németek kezdték a nyári időszámítást 

1895-ben George Vernon Hudson (1867–1946) új-zélandi entomológus (rovarszakértő, a rovartan tudósa) vetette fel újra az óraátállítás gondolatát. Elképzelése szerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt. Ötletét végül nem valósították meg.

A Magyar Nemzeti Levéltár írásából kiderül, hogy a nyári időszámítást először Németországban vezették be az első világháború idején (1916. április 30-án egy órával előre állították az órát). A döntés a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált – és hadi célokra is alkalmazható – energiahordozóval való takarékoskodás miatt született meg – olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, Mióta játszunk félévente az idővel? című feldolgozásában.

Hazánkban 1916-ban volt először óramódosítás

Mint a levéltári írásból kiderül: a németek által bevezetett háborús takarékossági lépés hazánkat is érintette. A nyári időszámítás Magyarországon való bevezetéséről 1916. április 7–8-án tárgyaltak Berlinben: a magyar kormányt Horváth Károly miniszteri tanácsos képviselte. Az Est 1916. április 13-i számából kapott először hírt a lakosság a kötelező óraátállításról (1916. április 30-án éjjel 11 órakor 12 órára módosult az aktuális idő). Horváth Károly így nyilatkozott a döntésről: „Erre az intézkedésre Németország kényszerít bennünket, helyesebben a gazdasági és közlekedési érintkezés, amely közöttünk és Németország között fennáll”. A miniszteri tanácsos felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban, valamint az iparban az egy órával korábbi munkakezdés kifejezetten előnyös: „Németországban kiszámították, hogy május elsejétől október elsejéig ez az egy órai időeltolás nyolcvan millió márka értéken világítóanyag megtakarítással jár, a magyar és az osztrák monarchiában pedig csupán világító anyagban ötvenhat millió koronát lehet megtakarítani”. Mind az országos, mind a megyei sajtóban hamar feltűntek az óraátállításra figyelmeztető hirdetmények.

Több mint hetven ország váltogatja a nyári és a téli időszámítást 

Magyarországon 1954 és 1957 között ismét át kellett állítani az órát a munkahelyek esti kapacitási nehézségeinek feloldása érdekében. 1958–1979 közt a nyári időszámítás használata szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. Azóta van évente kétszer óraátállítás. 1996 óta kormányrendelet is előírja az óraátállítás alkalmazását. Napjainkban világszerte több mint 70 ország váltogatja a nyári és a téli időszámítást (minden év márciusában és októberében).

Körülbelül két-három éven belül törölhetik az óraátállítást

Újra jön a téli óraátállítás. Hajnali háromkor visszaállítjuk kettőre az órákat. Erről a sokakat érdeklő témáról, és a jó alvás titkairól mesélt G. Németh György címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség elnöke a Rádió 1 Gong Téma műsorában.