Hagyományt szeretnének teremteni a tiszaugi szürkemarha-kihajtásból – galériával

A korábbi években már többször is elhajtották Földvári László szürkemarháit Tiszaugról Bokros alá, ahol egészen ősz végéig legeltek. Az elmúlt időszakban azonban Tiszaalpár határában találtak az állatok számára téli szállást, így csak onnan hajtották ki őket a legelőre. Ezúttal az állatok és a hajtók reggel fél hétkor indultak el Tiszaalpárról azzal a céllal, hogy látványosságot szolgáltassanak az érdeklődők számára. A szervezők elmondása szerint ebből hagyományt szeretnének teremteni. 

A régi Tisza-hídon és környékén több ezer ember várta azt, hogy megérkezzenek a szürkemarhák borjaikkal együtt. Az állatok között egy bikát is lehetett látni. A gulyát a tiszaalpári Bársony Anett vezette karikás ostorral, aki nyolc ostoros világrekorder. Az állatokat a régi 44-es főút tiszaugi lejáratáig hajtották, ahol gép- és traktor bemutató mellett, különböző kulturális programok várták az érdeklődőket.

Az Agrohof Kft. által szervezett hagyományteremtő gulyahajtás megnyitóján, ifj. Földvári László vezérigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd Madari Márton, Tiszaug alpolgármestere, június 9-én megválasztott polgármestere mondta el, hogy nyolc évvel ezelőtt volt utoljára szürkemarha hajtás, amit most folytatni szeretnének úgy, hogy hozzá különböző programokat is ajánlanak.

– Nagy energiát és jelentős forrást biztosít az Agrárminisztérium az őshonos fajtáink, így például a szürkemarhák állományának megőrzésére és fejlesztésére – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Feldman Zsolt kiemelte, hogy történelmünk során az egyik legfontosabb exportcikknek számított a szürkemarha, amelynek gazdasági hasznosítása az elmúlt száz évben jelentősen csökkent. Napjainkban a magyar mezőgazdaság szimbolikus állatának tekinthető, ennek az őshonos fajtának a megőrzését pedig az agrártárca is fontosnak tartja.

– A szürkemarha-tartók az őshonos fajták támogatásának keretében évente 500 eurós forrást igényelhetnek egyedenként – jelezte az államtitkár, aki szerint a pénzügyi segítség nagyban hozzájárul a 10 ezer egyedből álló hazai állomány fennmaradásához és jövőbeli fejlődéséhez.

Kitért arra is, hogy a „gyönyörű, robusztus” állat, azaz a szürkemarha hungarikum is, amelynek fennmaradásában szerepet vállalnak a génmegőrző intézmények is. Továbbá a szürkemarha legnagyobb fenntartója a magyar állam: a nemzeti parkokban – a Hortobágytól egészen a Fertő-Hanságig – nagyon szép és jelentős állomány található.

– Hagyománytisztelő és -őrző, illetve jövőbe mutató ünnep is ez a rendezvény, amely megmutatja az agrárium sokszínű arcát az érdeklődőknek, akik ugyanis a gulyahajtás mellett mezőgazdasági gépekkel is megismerkedhetnek – tette hozzá Feldman Zsolt.

Lezsák Sándor, a térség országgyűlés képviselője is a szürkemarhák fontosságáról beszélt.

Négy napig pácolták sütés előtt a bivalyt

Szakavatott kezek egy öt mázsás bivalyt sütöttek. Elmondásuk szerint négy napig állt pácban az állat, aminek a sütését hajnali három órakor kezdték el, és délben kezdték el levágni a húsdarabokat, amiből bárki ehetett. Ezenkívül kilenc bográcsban főtt a bivalypörkölt. A levágott állatból kétszáztíz kiló húst daraboltak össze és tettek fel főzni. Természetesen ebből is lehetett vásárolni. Az ebből befolyt összeget a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház gyermekosztályának ajánlják fel a szervezők.

A délután program keretében először Laci betyár lépett a színpadra, majd a Kösöntyű néptáncegyüttes. A Magyar Szablyavívó Iskola bemutatóját érdeklődéssel figyelték a nézők. A Budapest Party zenekar zenés, táncos programmal szórakoztatta a jelenlévőket.