A gabonafeldolgozás eszközeit ismerhették meg az érdeklődők Kerekegyházán – galériával, videóval

Faragó Ferenc közel húsz éve kezdte gyűjteni a falusi és mezővárosi életkörülmények között élő emberek mindennapi munkaeszközeit, az iparosok szerszámait. A gyűjteménye több ezer darabot számlál, közöttük nagyon sok ritka és értékes darab is megtalálható. Az érdeklődők szombaton egymásnak adták a kilincset, hogy megismerjék múltunk emlékeit. Ezúttal a gabona volt a téma, az aratástól a magok tisztításától kezdve az őrlésig. 

A gabonafeldolgozás eszközeinek felújítása időigényes volt

– Nagyon sok munkaórát vett igénybe a gabonafeldogozáshoz szükséges eszközök felújítása, melyek között több érdekességnek számító szerkezetet sikerült bemutatnom. A lóval hajtott kukoricadaráló még nagyapám tulajdona volt egykoron. A szerkezet, ami 1958-ig volt használatban, nemcsak a kukoricát volt képes ledarálni, hanem a csutkáját is összetörni – ismertette a masina működését Faragó Ferenc.

Különlegességnek számított a kézimalom is, amit ugyancsak a magángyűjtő újított fel a múzeumok éjszakájára. – A kézimalom alsó köve egy fülöpházi tanyáról származik. A felső része már annyira sérült, hogy nem volt érdemes feljavítani, így egy újat kellett beszereznem. A restaurálás és a felszabályozás után sikerült működőképessé tenni a szerkezetet, aminek működtetése rendkívül egyszerű, ám komoly fizikai erő kell hozzá – tette hozzá a magángyűjtő.

Több mesterember is betekintést engedett a munkájába

Az érdeklődők a vizuális élmény mellett hasznos tudást is szerezhetnek a kerekegyházi Néprajzi, Ipar- és Helytörténeti Magángyűjteményben a házigazda és a meghívott mesteremberek jóvoltából. A rendezvény keretében valamennyi eszközt kipróbálhattak a gyermekek és a felnőttek egyaránt, mindemellett a patkolókovács mesterség, a nemezelés és a seprűkészítés szakmai fogásait is megismerhették. Fodor Miklós fiával patakaparókat, Tóth Márta nemezvirágokat, ékszereket készített.

– Két esztendeje, a Kunbaracsi Fonó szakkörében ismerkedtem meg a nemezelés fortélyaival, tudásomat jelenleg Virág Annánál mélyítem. A nemezelést mindenki számára ajánlom, mivel amellett, hogy gyönyörű dolgokat lehet készíteni, kiváló stresszoldó is – hangsúlyozta Tóth Márta.

Cirokseprű készítése sem maradt titok a látogatók előtt

A hetvenkilenc éves kerekegyházi Líber István a seprűkötést mutatta be, az idős mester hatvan éve űzi mellékállásban a szakmát. – Lajosmizsén, a háziiparban sajátítottam el a seprűkészítés fortélyait. Az elmúlt hat évtized alatt nem telt úgy el egy nap, hogy nem gyakoroltam volna a mesterséget. A seprű  alapanyaga a cirok. A cirokseprű készítése a kalász áztatásával, kénes fehérítésével veszi kezdetét. Ezt követően söprűkötő-gépen dróttal a nyélre kötözöm és színes madzaggal körülhurkolom, varrom a szálakat, majd a végét egyenesre vágom – fogalmazott Líber István.

Teakóstolásra is jutott idő

Beliczai János kecskeméti gyógynövényes különleges teáit is megkóstolhatták az rendezvény vendégei. – Kerekegyházára több  citromfű, diófalevél, galagonya és menta teát hoztam el. Emellett egy érdekességgel, az édesgyökérrel is készültem. A hazánkban is megtermő növényt, ami egy természetes édesítőszer, nem igazán ismerjük. Az íze a cukortól és a méztől kicsit eltérő, ám semmilyen káros hatása nincs szervezetünkre – sorolta Beliczai János. 

A rendezvényt idén is nagy érdeklődés kísérte. A regisztrált vendégek 134- en voltak, ebből 119 kerekegyházi, de érkeztek látogatók Ágasegyházáról, Kiskunfélegyházáról, Méntelekről, Kecskemétről, Kunbaracsról és Lajosmizséről is a múzeumok éjszakáján a kerekegyházi Néprajzi, Ipar- és Helytörténeti Magángyűjteménybe.