Duplán édes: a félegyháziak két bonbonját is díjazták Gyulán

A közelmúltban megrendezett gyulai pálinkafesztivál keretében idén másodszor választották meg az Év Pálinkás Bonbonját. A verseny célja a hungarikum magyar pálinka és a kiváló minőségi csokoládék közös kulináris élvezeti értékeinek népszerűsítése. További cél a hazai kézműves csokoládés műhelyek, cukrászüzemek, édesipari termékeket is előállító vendéglátóhelyek, és a minőségi gyümölcspálinkákat gyártó cégek szakmai együttműködésének előmozdítása. A zsűriben kiváló, nemzetközileg is elismert cukrászmesterek, csokoládé mesterek, édesipari és pálinkás szakemberek vettek részt, akik garantálták a verseny kiemelkedő szakmai hitelességét.

A gyulai versenyen mérették meg magukat a KSZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum és Szakképző Iskola cukrász tanulói és oktatói, akik hosszú mérlegelés után neveztek a versenyre – mesélte lapunknak a két cukrász oktató, Kisné Patai Edit és Takácsné Veres Katalin. Elmondták, év elején olvastak a gyulai bonbon- és pálinkafesztiválról, akkor vetődött fel bennük, hogy ha már cukrászok és a tanműhelyük is ilyen jól lefedett nappali és esti képzésben egyaránt, akkor miért ne indulnának?  

A bonbon elkészítését a tananyag részeként tanulják a félegyházi diákok

A bonbon megalkotásába a felnőttképzésben résztvevői diákokat vonták be, de a későbbiekben szeretnék a nappali tagozaton tanuló tehetséges fiatalokat is ösztönözni a versenyzésre, hiszen a bonbonkészítés egyébként is a tananyag része – mondták az oktatók. Tőlük azt is megtudtuk, hogy a bonbonkészítő versenyre három kategóriában lehetett nevezni: krémtöltelékkel (trüffel, ganache, marcipán, karamell, gyümölcs, réteges, egyéb) készült kézműves pálinkás bonbonnal. Birspálinkával (bármilyen fajtájú nemes birs, vagy vadbirs) készült kézműves bonbonnal. Mindenmentes vegán kézműves pálinkás bonbonnal, amely hozzáadott cukor-, glutén-, tejtermék-, tojásmentesen készült. Idén először hirdették meg a Legjobb oktatási intézményben készült kézműves pálinkás bonbon kategóriát szakiskolák, szakképzési centrumok, technikumok képzésén résztvevő cukrász tanulók részére, akik az 1-3 kategóriában felsorolt bármely típusú kézműves bonbonnal nevezhettek. 

Hosszú kísérletezgetés után áll össze bonbonjaik végleges receptje. A gyakorlati képzés keretében számtalan variációt készítettünk, amit laikusokkal és szakemberekkel is megkóstoltattunk. Miután megszületett a recept még a küllemet a formát is meg kellett alkotni, ügyelve az íz és színharmóniára.

A Harmatos őszi fény: birsalmás, pirított pekándiós, grillázsos étcsoki bonbon birs zselével készült. A Trópus aranya pedig: maraguja, mangó, étcsoki ganache és barack pálinka felhasználásával.

A bonbonokhoz a Mihócsa birs pálinkát és a Bolyhos ágyas kajszibarack pálinkát választottuk. Ez alapján egy sikeres együttműködés is elindult a két pálinkafőzővel, akik felajánlották, hogy a jövő évi versenyhez biztosítják a pálinkát az iskolának – részletezte Edit és Katalin. 

Félegyháza bonbonja lehetne?

A verseny sikere újabb és újabb ötletek megvalósítására sarkallja a cukrász oktatókat. Megfogalmazódott bennük például Félegyháza bonbonjának megalkotása is, ehhez azonban szükségük lenne egy hivatalos engedélyekkel működő cukrászműhelyre. Jelenleg keresik a megfelelő partnereket ehhez. Ugyanakkor már tudatosan készülnek a jövő évi versenyre. Gyűjtik az ötleteket és a befőzéseknél gyümölcsöket mindenféle pálinkás verzióban tartósítják, hogy legyen majd mivel kísérletezni – mesélte Katalin és Edit. 

Duplán jó

A bonbon elnevezés egy francia eredetű szójátékból ered: a bon jelentése jó. Ez az édesség 12 gramm tömeget meg nem haladó, apróra formázott csokoládéval bevont cukorka. A töltelék anyag lehet tejszín, olajos mag, csokoládé, aszalt gyümölcs, de előfordul alkohollal töltött is. Az első bonbonok nagy valószínűséggel Franciaországban, a királyi udvarban készültek, feltehetően a 17. században. 

Népszerű a cukrászképzés a Kossuthban

Öt éve indították el a cukrászképzést a KSZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum és Szakképző Iskolában. Először a felnőttképzés keretein belül, majd a nappali képzésbe is beillesztették, hiszen nagy igény mutatkozik erre. Száz százalékos kapacitással működik az iskola cukrászműhelye, amit jelenleg épp felújítanak. 

A cukrász képzés a turizmus-vendéglátás ágazathoz tartozik. A diákok 9. évfolyamban betekintést kapnak a főzésbe, a cukrászatba, a felszolgálásba egyaránt, majd 9. végén leteszik az ágazati vizsgát és utána eldönthetik, hogy szakácsok, felszolgálók, vagy cukrászok lennének. A szakmai képzés a 10. évfolyamban kezdődik és két évig tart – összegezték az oktatók.