2009.08.11. 15:26

Bács-Kiskun, a magyar kincsek nyitott széfje

Hazánk legnagyobb és egyik leginkább napsütötte megyéje, Petőfi szülőföldje várja, hogy felismerjük értékeit. Napjainkban sokszor felmerül a magyarságtudat gondolata, de sajnos a valódi forrásokról nem sok szó esik. A magyar hagyományok és a tradíció iránt nyitott látogató valóságos álomvilága ezen táj.

(x)

Az itt élők velük született vendégszeretetét és gondolatait talán semmi nem példázhatja jobban, mint az általuk szervezett események, rendezvények. Értékeiket, érzéseiket ezen alkalmakkor vonultatják fel, a látogatók biztosak lehetnek a tartalmas és gondolkodásformáló élményben.

Lovas nemzet vagyunk, ezt már a kisiskolásaink is tudják, a legrégebbi vekerzugi sírlelet, Szentes mellett, azt bizonyítja, hogy az időszámítás előtti 4. évszázadban, a Kárpát-medencében élő lovas nép kultikus tisztelettel, a halottal együtt temette el annak lovát és szekerét. Azért, hogy napjainkban ne csak legendaként éljen tovább a gondolat, tenni is kell. A rónák fővárosa, a hírös megyeszékhely, Kecskemét példaértékű dolgot valósított meg, immáron negyedik alkalommal rendezi meg a Kettesfogathajtó Világbajnokságot.

A rendezvénysorozat augusztus 19-től, augusztus 23-ig tart.

XIII. Kettesfogathajtó Világbajnokság 2009 - Program

2009. augusztus 19.(szerda)
10:00 - 12:00 Állatorvosi vizsgálat, Szabadidőpark
13:30 - 15:30 Bemutatás, versenyszámok (fogatszépségverseny)
19:00 - 20:00 Ünnepélyes megnyitó

2009. augusztus 20 (csütörtök)
10:00 - 17:00 Díjhajtás I. rész

2009. augusztus 21.(péntek)
10:00 – 17:00 Díjhajtás II. rész
19:00 – 20:00 Eredményhirdetés

2009. augusztus 22.(szombat)
09:00 – 17:00 Maratonhajtás
19:00-20:00 Eredményhirdetés / a Kecskeméti Városház előtt

2009. augusztus 23.(vasárnap)
09:00 – 12:00 Akadályhajtás I. rész
12:00 – 13:00 Szünet
13:00 – 17:00 Akadályhajtás II. rész
17:00 – 18:30 Csapat és egyéni bajnokavatás, Záróünnepség

A város érdemét tovább növeli, hogy Magyarországon ez idáig összesen ötször volt látható az esemény. A lovak és a lovassport iránti szeretet áthatja az egész megyét. A bugaci puszta világhírűvé vált, köszönhető ez a terület egy részének védetté, Nemzeti Parkká nyilvánításának, s olyan kiváló személyiségeknek, mint Abonyi Imre, Juhász László, Kecskeméti László, akik mindannyian fogathajtó világbajnokok. A végeláthatatlan, háborítatlan rónaság ideális terepe a sportág fennmaradásának, melynek már Gróf Széchenyi István is elkötelezett híve volt. Amennyiben nincs alakalma ellátogatni az egyedülálló kecskeméti eseményre- ahol remélhetőleg legismertebb, hétszeres aranyérmes fogathajtónk Lázár Vilmos és a legmagyarabb fogathajtó, a lipicai ismét bizonyít-, nem kell csüggedni. A megye számos pontján, egyre növekvő számban, egész évben talál lovas turizmusra szakosodott tanyasi vendéglátóhelyeket, ahol kiteljesedhet a lovak iránti szeretete, a programra vágyók pedig egyéb időpontokban díjugrató versenyre és lovas napra látogathatnak.

Tovább vizsgálva Bács-Kiskun értékeit, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magyar ízek ünnepeit, melyet számos helyszínen élvezhetünk. Talán a legismertebb gasztronómiai rendezvény a bajai Halászléfőző Népünnepély, ahol kétezernél is több bográcsban főzik egyszerre a halászlét. Egyéb időpontokban a hurka és kolbász, a rétes, illetve a kalocsai fűszerpaprika előtt „róhatjuk le tiszteletünket”. A hagyományos, magyar íz világtól elválaszthatatlan két italunk a bor és a pálinka szintén kiemelt szerepet tölt be a megye életében. A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, a remek kunsági borok a hétköznapok fontos részei, ezt talán Hamvas Béla fogalmazta meg legpontosabban:
"Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják."

A megyében a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó ágazatok még mindig nagy jelentőséggel bírnak. Kecskemétet már a 19. század végén is a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartották számon. Ennek egyik legnépszerűbb bizonyítéka a hungarikumként is ismert barackpálinka. Alapanyaga a kajszibarack, amely íz harmóniáját a talaj, a napfény és a termelési kultúra hármasától nyeri. Amennyiben programot keres ezen italokkal kapcsolatos tapasztalatának, tudásának kiteljesítésére, látogasson el a bor és pálinkaünnepekre, szüreti fesztiválokra. Példaként említhetnénk a hajósi pincefalut, ahol a löszbe vájt pincelabirintusban érlelődik a híres Cabernet, de kihagyhatatlan program a nemes nádudvari borkóstoló is.

Talán nincs is jobb alkalom a varázslatos települések és az ott élő elragadó emberek megismerésére, mint a legkülönbözőbb időpontokban és helyszíneken megrendezésre kerülő városi napok, falunapok, majálisok, fesztiválok. A népművészeti hagyományokkal csipke-, zománcművészeti kiállításokon, alkotó táborban, népzenei fesztiválon találkozhatunk.

Amennyiben tartalmas kalandozásai során megéhezett, vagy elfáradt, feltétlenül térjen be a helyi fogadókba, csárdákba, mindegyik egy-egy hangulatos gyöngyszem. Várnak mindenkit, akik szívesen megismernék a magyar történelem egy darabját, illetve megkóstolnák a magyar konyha különleges specialitásait.
A falusi vendéglátás tanyái családias környezetet, pusztai romantikát nyújtanak a fáradt városi embereknek, akik hosszabb távon szeretnék élvezni a helyet „Ahol az ég a földdel összeér...”.

Várjuk szeretettel:
Bányai Gábor
Országgyűlési képviselő
Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke