A szilvatermesztés bővítése, színvonalának fejlesztése különösen fontos Homokhátságon

Hazánkban a szilvát kevesebbre becsülik értékéhez képest. Folyamatosan csökkentik a termő területét, a piaci marketing is kevesebbet foglalkozik vele a kelleténél. Mindemellett úgy tűnik, a termesztői sem veszik annyira komolyan az ágazatuk érdekeit, mint mondjuk, a dinnyés vagy a meggyes gazdaságok.

Jobbára a gasztronómiai irodalom próbálja ezt a gyümölcsöt népszerűsíteni mondván, ad lekvárt, pálinkát, bort, aszalványt, beltartalmi értéke a táplálkozás tekintetében kimagasló. Mindezen tulajdonságait sokkal inkább külföldön tartják észben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Európában évente 8-12 ezer tonna szilvát vásárolnak fel tőlünk.  

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) szakemberei szerint a jelenleginél lényegesen több minőségi szilvát lehetne külföldön eladni. De nincs hozzá elég szilvafa. Az ültetvények nagyobb része öreg, összességében viszonylag kis területen öntözik, vagyis kevés az intenzív művelésű   szilvakertészet, ahonnan friss fogyasztásra kiváló minőségű árut várhatunk. Ilyen feltételekkel a termés nagy része ipari feldolgozásra megy.  

A termesztés tudományos menedzselése sem kielégítő. A ceglédi gyümölcskutató állomáson az idei szilva fajtabemutatón elhangzott: eme biztonságosan termeszthető gyümölcsfaj kínálta lehetőségeket itthon kevésbé használják ki. A termesztés számára fontos fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek, azok kiértékelései megszűntek, a termesztés lényegében tapogatódzó.

 Természetesen – teszik hozzá a szakemberek – a szilvás gazdaságok sikerei nem csak az alkalmas fajták bevezetésén, a technológia színvonalán, az ültetvények méretén múlik. Jelentős mértékben a költségeken is.

– A szilva növényvédelmi technológiája igen drága, magas szintű szakértelem kell hozzá. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatással fenntartott szilvások gondozása során pedig  a gazdáknak korlátozásokat kell betartaniuk a vegyszerek használatában. Talán kevesebb kiadással, de nagyobb termesztési kockázattal. A körülményesen végezhető technológia, az alacsony jövedelmezőség miatt gondolta sok termesztő az utóbbi időben, hogy szilva helyett inkább más kultúrával dolgoznak – mondta el tapasztalatait Pásztor Antal gyümölcskertész Kecskeméten.   

Úgy tűnik, a jelenlegi ültetvényekben termő minőségi gyümölcs arányát a klímaváltozás is egyre csökkenti. A szilvát is kínozza a szárazság, a légköri aszály romlik a gyümölcs minősége, több kerül a cefrébe. A NAK szakemberei is megerősítették: a szilvatermesztés minőségi javítása sürgős feladat. A tennivaló lényege az, hogy a szakmai szervezet a tudományos műhelyekkel együttműködve elősegítse azt, hogy a gyümölcstermesztés újabb, korszerű ismeretei a gazdálkodókhoz jussanak.   

A szilvatermesztés bővítése színvonalának fejlesztése a Homokhátságon különösen fontos. Bács-Kiskun vármegye a szilva egyik jelentős  termesztési körzete, több mint 1700 hektárral, idén várhatóan közel 8 ezer tonna terméssel. De hátrány a térségben a fajtaszűkösség. Főleg a Cacanska lepotica és a Stanley jellemző, ám a szinte egyszerre érő fajták hirtelen nagy tömegben öntik el a piacokat, lenyomva az árakat. Ezért a fejlődéshez mindenképpen szükséges az ültetvényszerkezet átalakítása, és az öntözési feltételek megteremtésére is.