2024.09.18. 19:50
Bauer Rudolf, az atlétika magyar forradalmára emléke előtt tiszteleg a tárlat – galériával, videóval
Számos olimpiai legendát ismerünk, melyek hazánk sportolóival kapcsolatosak. Ilyen Bauer Rudolf története is, aki az 1900-as párizsi olimpián a magyar sporttörténet második ötkarikás aranyérmese lett. Az ő hagyatékából rendezett kamarakiállítást Székely Gábor kunszentmiklósi magángyűjtő a Felső-Kiskunsági Emlékek Házában.
– Fülöpszállás múltját kutatva több mint száz ember nevét találtam meg különböző lexikonokban, vagy szóbeli emlékezetekben. Különösen büszkének kell lennünk arra, hogy a település szerény méretéhez képest négy világelső atyafi van közöttük. Egyikük Bauer Rudolf, ő volt az első a magyar atlétika történetében, aki 1900-ban, Párizsban a dobogó legmagasabb fokára állhatott. A győzelem több szempontból is különlegességnek számított – sorolta Székely Gábor.
Bauer Rudolf sportpályafutását a Budapesti Torna Egyletben kezdte. Első sikerét 1895-ben, birkózásban aratta. Egy évvel később első diszkoszvető versenyén 26,30 méterrel győzött Siófokon. Nem sokkal később saját maga által feltalált és begyakorolt új technikájával (piurettes diszkoszdobás) 33,21 méterre javította a magyar csúcsot. Másfél forgásos technikájával új korszak kezdődött a diszkoszvetésben.
– Bauer Rudolf a világkiállítással egybekötött sportversenyen alaposan meglepte ellenfeleit. A „fordulatstílusú” diszkoszvetés elfogadása szabálymódosítást vont maga után. Az addigi négyszögletes deszkadobogó helyett salakos, kör alakú dobóhelyet írtak elő. A párizsi eredményhirdetés botrányos volt, mert a győztes tiszteletére a zenekar a magyar helyett az amerikai himnuszt kezdte játszani. Leállították őket, ezek után osztrák himnusszal próbálkoztak a muzsikusok. A magyar küldöttség heves tiltakozása után sikerült a zenészeknek a helyes kottát megtalálniuk. A párizsi olimpián a legtöbb dobogós versenyző nem részesült éremben, Bauer egy ezüstből készült cukortartót kapott díjként. A kiváló sportoló az olimpia után visszavonult a nemzetközi diszkoszvetéstől. Elvégezte a magyaróvári Gazdasági Akadémiát, majd a Bács-Kiskun vármegye északnyugati részén található Dunatetétlen melletti Sósér-pusztán kezdett gazdálkodni, a helyi közösség aktív tagja lett. Birtokán hunyt el 1932-ben – idézte fel Bauer Rudolf életének legfontosabb eseményeit a kunszentmiklósi magángyűjtő.
Bauer Rudolf olimpiai bajnok kiállítása a Felső-Kiskunsági Emlékek Házában
Fotók: Gulyás SándorA család kastélyát 1944-ben a németek és az oroszok dúlták fel. A sportoló fennmaradt érmeit, használati tárgyait Székely Gábor összegyűjtötte, melyeket 1996-ban, első ízben Fülöpszálláson állított ki. Bauer Rudolf hagyatékát ma a kunszentmiklósi Felső-Kiskunsági Emlékek Háza őrzi.
Saját csúcsát is megjavította
Bauer Rudolf a párizsi olimpián a Bois de Boulogne parkjában rendezett versenyen 36,04 méteres eredményt ért el, ezt követően már csak néhány atlétikai versenyen indult. A sporttal nem hagyott fel, tagja volt a Pannonia evezős nyolcasnak, saját örömére dobálta a diszkoszt, mellyel a 43 méterig jutott, 7 méterrel javítva meg párizsi teljesítményét.