A szőlő- és gabonatermesztésnek alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozáshoz – galériával, videóval

Dr. Oláh Róbert, MATE SZBI Kecskeméti Kutató Állomásának vezetője elmondta, hogy a konferencia lehetőség arra, hogy a tudományos eredmények bemutatása mellett a Magyarországi és határon túli termés kincseit megismertessék a közönséggel.

Az állomásvezető az aktualitásokkal kapcsolatban elmondta, hogy nehéz, atipikus évet élünk idén, amit az is mutat, hogy még csak augusztust írunk és a szüret végén járunk.  Trendszerűen a mediterrán jellegű, melegebb, szárazabb klíma irányába haladunk a globális felmelegedéssel, amihez alkalmazkodni kell a szőlő- és gabonatermesztés terén is. Az új fajták nemesítése jó megoldás lehet az alkalmazkodáshoz, de klónszelekcióval is lehet jobban alkalmazkodó klónokat kiválasztani, melyek jobban adaptálódnak a klímaváltozáshoz. Nagy szerep hárul a termesztéstechnológiára is, mert akár az árnyékolás, a sortávolság megválasztása vagy az öntözés is segít az éghajlati körülményekhez való alkalmazkodásban. De a fajták váltásának kérdését is meg kell vizsgálni, hogy miként járulhat hozzá az az adaptációhoz – mondta el az állomásvezető, aki szerint a konferencia üzenete, hogy a kenyér, a szőlő és a bor hagyományait meg kell őrizni, és olyan új termékeket is be kell mutatni, amivel a fiatalokat is megszólítják, így összefogva a generációkat.

Prof. dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármester köszöntőjében kifejtette: a szőlő és kenyér, illetve a bor nagy hagyományokkal rendelkezik, és a kereszténységben jelentős szimbolikával bír. 

Kecskeméten Kiss Árpád A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézetben kinemesítette a tritikálét, a búza és a rozs keresztezésével. Ez a gabona jelentős, főként takarmányozási, de élelmezési célra is, és nemcsak hazánkban, hanem például Kárpátalján is fontos gabonának számít. A tritikáléra azért volt szükség, hogy a Duna-Tisza közén is lehessen jó gabonát termeszteni. Sztachó-Pekáry István hozzátette, hogy a homok a szőlőnek is jó termőtalajt jelent: a filoxéravész idején a homoki szőlők maradtak meg, mert a filoxéra itt nem tudott olyan károkat okozni, mint a többi borvidéken.

Dr. Varga Zsuzsanna és Szűcsné Dr. Varga Gabriella Perspektivikus szőlőfajták a MATE SzBI Kecskeméti Kutató Állomásán címmel tartott előadást. Nyitrainė Dr. Sárdy Diána Ágnes, Dr. Sólyom-Leskó Annamária a legújabb borászati technológiákról beszélt.   Dr. Németh Erzsébet Krisztina Nők a szőlőhegyen címmel tartott prezentációt, dr. Matuz a százéves Gabonakutatóról nyújtott áttekintést.

Ács Katalin a sokakat érintő gabonaérzékenység problematikájáról szólt, arról, hogy milyen okok állnak a gabonákkal szembeni érzékenység hátterében.

Az előadásokat követően Laczay András lelkész megáldotta a terményeket, majd termékbemutató és kóstoló várta a résztvevőket.