Kevés repcére számítanak a gazdák

A térségben azóta sehol nem volt számottevő csapadék. Az áprilisban hirtelen beállított magas légköri hőmérséklet pedig tetézte a növénykultúrák szenvedését. – Főleg a repce sínylette meg az időjárási viszontagságokat. A meleg és a szárazság okozta stressz a vegetáció mihamarabbi befejezésére késztette a növényeket. Az állomány viszonylag gyorsan elvirágzott az évszakhoz képest forróságnak mondható hőmérsékleten. Kevés oldalhajtás nőtt a szárakon, a virágpollenek beszáradtak, szinte elégtek, ezért meglehetősen gyenge a becők megtermékenyülése. Amennyiben a vetések kapnának annyi csapadékot, hogy a megtelt becők úgymond, meg tudnak hízni, akkor is nagyjából 1-1,5 tonna hektáronkénti szemtermésre számíthatunk átlagosan. Ahol öntözővizet adtak a repcének, gazdag volt a virágzás. Lehetséges azonban, hogy a víz utánpótlás magas költsége el is viszi a többlet termés hasznát – vázolta a határszemlén tapasztaltakat Pesti Gábor a nagykőrösi gazdakör alelnöke.

Az őszi kalászosok állapotával sem elégedettek a termesztők. A jobb minőségű termőföldeken egyelőre még nem tűnik szembe komolyabb visszaesés a növények fejlődésében, a szárazabb talajokon azonban helyenként látható a levélsárgulás az őszi árpa pedig már április közepén kihajtotta kalászát. A tavasziak sorsa ugyancsak bizonytalan április végén. A MAGOSZ legutóbbi aszály jelentése  feljegyzi: az Alföldön soha nem volt ilyen enyhe tél, ilyen meleg a március. Homokhátság földjei csapadékot alig kaptak. Március közepe óta veszélyesen száraz a talaj felső 20 centiméteres rétege, így a tavaszi vetések szempontjából is egyre nagyobb területen fokozódik az aszály. 

– A térségben a kukorica és napraforgó fejlődését feltehetően visszaveti a hideg időjárás. A vetéshez viszonylag kedvezőek voltak a természeti körülmények, főleg ahol a vízmegtartó technológiával munkálták meg a talajokat. A télről maradt csapadék azonban már nem sokáig lesz elég. Az utóbbi hetekben elszórtan jelentkező néhány milliméter eső szinte a semmivel volt egyenlő. A szárazság folytatódása esetén a tavasziak fejlődése is veszélybe kerül – mondta Pesti Gábor.

A gabonatermés kilátásai borúsak európai viszonylatban is. A sok éves átlaghoz képest kevesebb termést becsülnek ez idő tájt a kontinensen. Ezért például az étkezési búza felvásárlási ára, a gabonapiaci jelzések szerint, a jelenlegi tonnánkénti átlag 60 ezer forintról felkúszhat 70 ezer forintig.

– Több tényező erősíti a gabona árak emelkedéséről szóló elképzelést. Talán számíthatunk rá, hogy a hazai állattenyésztés utóbbi időben mutatkozó erősödése folytán nő a takarmányfélék kereslete. Nálunk is főleg az ukrajnai export gabonakészletek alakítják a felvásárlási árakat. Ez ügyben a termesztők derűlátóbbak ez idő tájt, mert odaátról újabban csökkenő mennyiségű gabona kivitelről szólnak a  hírek – hallottuk a gazdakör alelnökétől.