A magyartarka szarvasmarha nemzeti kincs – galériával, videóval

Mint kiderült, a szakmai tanácskozás helyszínének azért választották Öregcsertőt, mert itt valósult meg a Tamás Ferenc magántenyésztő, a Hérkány Kft. tulajdonos ügyvezetője által a közelmúltban 106,5 millió forint uniós támogatásból és saját forrásból kialakított korszerű tehenészet. Ezzel a Hérkány Farm a magyartarka szarvasmarha tenyésztés egyik legkiválóbb, a legmodernebb technológiával felszerelt gazdasága lett az országban. Hogy az öregcsertői cégnek nagy presztizse van a szakmában, az abban is megnyilvánult, hogy még a nyugati és keleti határszélről, sőt, Vajdaságból is érkeztek tenyésztők a jó gyakorlat megismerésére, elsajátítására.

A tanácskozás résztvevőit Kis-Vén László, Öregcsertő polgármestere, majd Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete elnöke köszöntötte. Az elnök rámutatott: „Az egyesületnek országosan több mint 200 tagja van, és ebből száz itt van, ami azt bizonyítja, hogy ez egy jó, összetartó közösség. A szakmai napok éppen arra szolgálnak, hogy olyan jó megoldásokat, jó gondolatokat, ötleteket tegyünk magunkévá, amiket a saját tevékenységünk során is kamatoztatni tudunk. Azt kívánom a mai napra, hogy mindenki szerezzen értékes információkat, érezzék jól magukat, kössünk olyan barátságokat, amelyekkel a kis magyartarka közösségünk tovább tud erősödni ”.

Rácz Károly bejelentette: megalakult a Magyartarka Tenyésztők Senior Klubja, hogy azoknak az idősebb szakembereknek, akik esetleg már nem dolgoznak, mert nyugdíjba mentek, vagy a gazdaságot a fiatal családtagoknak adták át, azoknak legyen egy olyan fóruma, ahol a sok évtized alatt megszerzett tudást, tapasztalatot átadják, és ápolni tudják a szakmai és emberi kapcsolatokat. 

A házigazda Tamás Ferenc felidézte, miként kezdett el a család szarvasmarhát tenyészteni, amit egy nagy probléma váltott ki: a rendszerváltáskor a szüleinek mind a fő -, mind a mellékállása megszűnt. Mivel a falu mezőgazdasági jellegű a szarvasmarha-tenyésztésben kezdtek el gondolkodni. A közel 30 év fejlődését bemutató előadás második részénél elhangzott, a Tamás família tartási technológiája annyiban tér el a nagy hazai átlagtól, hogy Magyarországon túl kevesen tartanak legelő-tejelő szarvasmarhát. 

Ezt kihasználva az állomány mintegy 40 százaléka magyartarka, a fennmaradó rész Holstein-friz. Nem vagyunk csúcs tejtermelők, viszont minimális költséggel próbálunk működni. Közel 500 hektáron folytatunk gazdálkodást és 400 szarvasmarha van a tulajdonukban − mondta Tamás Ferenc.

– A szarvasmarhák takarmányozása úgy alakul, mivel a terület egy része legelő, hogy 160-180 szarvasmarhát 180 napig kint tartunk a legelőn. Ha valaki utána számol, hogy egy ekkora állománynak ennyi idő alatt mi a tömegtakarmány igénye, amit nem kell megvásárolni, nem kell elvinni az istállóba és nem rakodik rá egyéb költség, akkor igen nagy volumennel találkozik. Nem a csúcstermelésre törekszünk, hanem a költségeket próbáljuk minimálisra kihozni – hangsúlyozta Tamás Ferenc.

A szakmai nap a Tamás család tehenészetén, a Hérkány Farmon folytatódott, ahol a résztvevők a beruházás, az állatállomány megtekintésén túl elméleti és gyakorlati tanácsokat kaptak.

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.