Barátság

Jó érzés, hogy barátaim gyakran, mondhatni mindenben kikérik a véleményemet, legyen szó mindennapi apróságokról, vagy sorsfordító dolgokról. Előfordul, hogy néha túllövök a célon és a kelleténél sarkosabban fogalmazom meg véleményem, ami bizony nem mindig ildomos. 
Ahány ember, annyi féleképpen látja a világot. Ahogy korosodunk, egyre bölcsebbnek érezzük magunkat, hajlamosak vagyunk olyan mélységekig beleszólni egy másik ember életébe, amihez már nem lenne jogosultságunk, még ha a legjobb barátunkról is van szó. 

A minap magam is elkövettem azt a hibát, hogy kíméletlenül beolvastam az utóbbi időben folytonosan panaszkodó lelki társamnak, szembesíteni őt rossz döntéseivel. A kirohanásomnak meg is lett a böjtje, annyira megsértődött, hogy egy hónapig a tájékomra sem jött, bocsánatkérő üzenetemre sem válaszolt. 
Az igazság néha fájdalmas, de egy jó barát pontosan tudja, hogyan tálalja nekünk a sokszor kemény tényeket. Bár ezúttal túlságosan elragadtattam magam, kirohanásomnak volt némi alapja, amit később barátom is belátott. 

Végül is sikerült tudatosítanom, hogy nem kívánok beleavatkozni az életébe. A döntéseket ő hozta meg és a jövőben is neki kell kiválasztania az utat, amelyiken elindul. A dicsőség is az övé, ha jól sülnek el a dolgai, ha pedig valami balul sülne el, én ott leszek mellette, mert egy jó barátnak ez a dolga.