Horvátország az uniós csatlakozás blokkolásával fenyegeti Szerbiát

"Horvátország a tárgyalásokat arra fogja használni, hogy azt üzenje Szerbiának, hogy nem tűri az ilyesmit. Ha csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz, akkor európaian kell fellépniük" – jelentette ki a horvát parlament elnöke. 

Miután a szerbiai háborús bűnökért illetékes ügyészség négy horvát katonatiszt ellen emelt vádat a Vihar hadművelet során civilek ellen elkövetett gyilkosságok miatt – adta hírül a V4NA hírügynökség.

Az 1991-es népszámlálás alapján Horvátországban több mint 680 ezer szerb élt. Főként Krajinában laktak, mely a nyugat-boszniai határ mentén fekvő, C alakot formázó terület, valamint ide tartozott Baranya és a Szerémség is. Jugoszlávia szétesését követően a  létrejövő Horvátország alkotmánya azonban nem ismerte el a szerbeket államalkotó kisebbségnek. A hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő szerbek 1991 végén létrehozták önálló államukat, a Krajinai Szerb Köztársaságot, Knint pedig a terület fővárosává tették meg.

A horvát hadsereg 1995. augusztus 4-én indított hadműveletet a szakadárok ellen. Rövid idő alatt nagy katonai erővel rohanták le a térséget, és mindössze 80 óra alatt fennhatóságuk alá vonták a mintegy tízezer négyzetkilométeres területet. A hadműveletüknek a Vihar nevet adták. Vezetőjük Ante Gotovina tábornok volt, akit később a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával a Hágai Nemzetközi Törvényszék elé állítottak. Első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték, de másodfokon felmentették, így visszatérhetett Horvátországba.

Az 1995-ös Vihar akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek. Az áldozatok és eltűntek száma a szerb sajtó szerint kétezer fő. A többség elmenekült: traktorokra, teherautókra pakolták fel holmijukat, és hosszú konvojban indultak meg Szerbia felé, ahol később letelepedtek. Nagyjából 200-250 ezer ember kelt ekkor útra. Olyan is akadt közöttük, aki később visszament Krajinába, ahol csak kemény munkával tudott új életet kezdeni.

Horvátországban az évforduló napjain ünnepségeket tartanak, rendszerint látványos tűzijátékokkal emlékeznek meg az általuk sikeres katonai akcióként emlegetett eseményekről. Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban ezzel szemben a megemlékezés napjai ezek. Sok menekült az őt és családját ért szenvedésen túl, most azért is küzd, hogy visszaszerezze a háborúban elveszített vagyonát és jogait.

A horvát parlament elnöke, Gordan Jandrokovic a napokban arra célzott, hogy ha Szerbia továbbra is ragaszkodik a saját álláspontjához, akkor Horvátország blokkolni fogja a szerbek uniós csatlakozását.

– szögezte le Gordan Jandrokovic, a horvát parlament elnöke, aki hozzá tette, hogy kiáll a pilóták mellett és megvédi őket.

Nem kellett sokat várni a szerbek válaszára. Nemanja Starovic, a külügyminisztérium államtitkára szerint nem meglepőek a zágrábi kijelentések, Brüsszel számára pedig az a kérdés, hogy engednek-e ilyesmit. A Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában Starovic felidézte, hogy a horvát pilóták támadásában nők és gyerekek haltak meg,

– mondta a szerb külügyi államtitkár a lapnak.

Nem hagyta szó nélkül a horvát parlamenti elnök kijelentéseit Aleksandar Vulin belügyminiszter sem. Szerinte az Európai Uniónak határozottan állást kell foglalnia annak kapcsán, hogy valóban a tagság feltétele-e az, hogy Szerbia felhagy az igasaságkereséssel, vagy sem. 

– hangsúlyozta a szerb belügyminiszter.