2021.06.04. 06:20
A baloldal számára örök ellenség a határon túli magyarság
Karácsony Gergely társelnöke, Szabó Tímea a parlamentben kifogásolta, hogy a kormány a határon túli magyaroknak küldött szájmaszkot.
Tizenhét évvel ezelőtt, 2004. december 5-én árulta el a határon túli magyarokat a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-kormány. Ekkor tartottak népszavazást egyebek mellett arról, hogy határon túli nemzettársaink egyszerűbb eljárással kaphassák meg a magyar állampolgárságot. Bár a többség igennel szavazott, ám a sosem látott kormányzati gyűlölet- és hazugságkampány eredményeképpen túl kevesen járultak az urnákhoz, így eredménytelen lett a referendum – írja a Magyar Nemzet.
Hazugságok tömkelege
Az akkori Gyurcsány-kormány „Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből!”, „Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munkavállalók miatt!”, „Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!”, „A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher” szlogenekkel kampányolt a külhoni magyarok ellen.
De mindez csak a jéghegy csúcsa volt. Kör-e-mailekben hamisan állították, hogy a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a közgyógyellátás mellett tizenötféle segélyt vagy támogatást kaphatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok.
Hamisan híresztelték, hogy az államnak pluszköltséggel jár, ha a határon túli magyar diákok tömegesen jönnek magyarországi egyetemekre tanulni. A régi internacionalista hagyományoknak megfelelően Gyurcsányék riogattak azzal is, hogy Románia és Szerbia rossz néven venné a kettős állampolgárság bevezetését.
A hazugságkampány szerencsére csak ideiglenesen ért cél: 2010 májusában, az első kétharmados választási győzelem után felálló Orbán-kormány alatt az Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Csupán hárman, Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba szavazott nemmel, öten pedig – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, Dorosz Dávid és Szabó Tímea – tartózkodtak.
Mit nekik Felvidék vagy Erdély
A DK és a Párbeszéd a koronavírus-járvány alatt sem szakította félbe magyarellenes kirohanásait. Tavaly áprilisban Szabó Tímea a parlamentben kifogásolta, hogy
a kormány a határon túli magyaroknak küldött szájmaszkot.
A DK-s Arató Gergely közösségi oldalán pedig nemrég azt írta: nem tartja igazságosnak „emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”.
Kevésbé higgadtabban uszított a kárpátaljai magyarok ellen egy online sajtótájékoztatón Vadai Ágnes: „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is.”
Nem ez volt az egyetlen kirohanása a Gyurcsány-párti képviselőnek. Korábban Vadai – 2018 elején, amikor a kormány egyszerűsítette a honosítási eljárásokat – azt írta közleményében:
„az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárrá vált egymillió ember között pedig a legóvatosabb becslés szerint is ötezer terrorista, emberkereskedő és drogdíler előtt nyílt meg Európa határa.”
Hiába vett részt a Momentum az Írdalá.hu kampányban, úgy tűnik, mindössze porhintésnek szánták a felvidéki és az erdélyi magyarok támogatását: 2019 novemberében Fekete-Győr András a román elnökválasztás kampányában, a liberális USR–PLUS-pártszövetség kolozsvári gyűlésén támogatásáról biztosította a szövetség jelöltjét, Dan Barnát a magyar jelölttel, az RMDSZ-es Kelemen Hunorral szemben (nem mellesleg ezt megismételték a tavaly decemberi román parlamenti választáson is). Alig telt el néhány nap, Donáth Anna, a párt EP-képviselője a Progresszív Szlovákia nevű párt komáromi programismertető rendezvényén beszélt arról, hogy „lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk”, majd a magyar listával szemben a szlovák párt támogatására szólított fel.
Elvennék a szavazati jogot
Amióta Jakab Péter vezeti az egykoron nemzeti radikális Jobbikot, sorra próbál rálicitálni a DK-s uszításokra. Tavaly márciusban a Válasz Online-nak adott interjújából az derült ki: Jakabnak nem feltétlenül fontos a szavazati jog kérdése a határon túliaknak. „Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján, legitim vita lehet” – mondta az akkor frissen kinevezett pártelnök.
Ráadásul az interjú után két hónappal a parlamentben Jakab Péter azt bírálta felszólalásában, hogy a kormány 36 milliárdot költ határon túli gazdaságfejlesztő programokra.
Idén februárban Stummer János azt kifogásolta, hogy magyar kormányzati támogatással épült a székelyföldi Marosszentgyörgyön egy műjégpálya. „Mi a közös a Baleseti Intézetben és a székelyföldi műjégpályában? Mind a két helyen kabátban kell lenni, és mind a kettőt ön fizeti” – írta közösségi oldalán a jobbikos képviselő, aki tavaly a koronavírus-járvány első hullámában azt támadta, hogy a kormány védőfelszereléseket küldött a külhoniaknak.
Lukács László György pedig kínos magyarázkodással reagált, amikor a határon túliak szavazati joga került szóba a baloldali programpontok kapcsán. A Jobbik alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában először kitérően azt válaszolta: – A kormányváltás szempontjából nincs igazán nagy eltérő álláspont abban a kormányprogramban, amit le akarunk tenni az asztalra.
Majd arra a kérdésre, hogy megmarad-e a a határon túliak szavazati joga 2022 után, úgy reagált: – Ezt majd meglátjuk!
Ország-világ
- Orbán Balázs: tanuláskutató intézet alakult az MCC-ben
- Már huszonkétezer kamasz oltását kérték a szülők
- Áder János: az egyházak társadalmi jelenléte a járvány idején is eleven maradt
- Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész
- V4-Franciaország csúcstalálkozót tartanak Budapesten