Gulyás Gergely: Nagy Imrével semmi baj nincs

Nagy Imre szobrát péntek hajnalban szállították el a Vértanúk teréről, a Kossuth tér sarkáról. Az ATV Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel készített interjút többek között arról, miért döntött úgy az Országgyűlés, hogy áthelyezik a szobrot.

Ami Nagy Imre megítélését illeti, a miniszter egyetért Kövér László házelnökkel, hogy a Fidesz véleménye a ’89-es újratemetés óta semmit sem változott. „Ott azt a kérdést tette fel Orbán Viktor, hogy a rendszerváltás fiatal generációja mégis miért hajt fejet a kommunista Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt. A helyes válasz valóban ott is és azóta is az, hogy Nagy Imre életútja 1956-ig egy kommunista pártfunkcionárius életútja.” „De 1956-ban a forradalom oldalára áll, amelyet annak leverése után sem árul el, életét adja érte. Nem kér kegyelmet” – tette hozzá Gulyás Gergely.

1989-ben Nagy Imre újratemetését a kancelláriaminiszter szerint – néhány jószándékú rendszerváltó mellett – a reformkommunisták akarták a “nemzeti megbékélés napjaként” feltüntetni. A Fidesz ezt már akkor is elutasította. Gulyás Gergely úgy véli, ezt éppen a mai miniszterelnök akkori beszéde igazolja. Ezért kellett egyértelművé tenni, hogy senki semmilyen köszönettel nem tartozik a kommunista hatalomnak azért, hogy a forradalom általuk kivégzett miniszterelnökét eltemetheti az ország, de erről szólt a szovjet csapatok kivonásának követelése is és a szerencsét hozó talizmán hasonlata is – tette hozzá.

A kancelláriaminiszter szerint, ha egy pillanatra attól az értelmes gondolkodást és párbeszédet megszüntető szekértábor-küzdelemtől és kettős mércétől el tudnánk vonatkoztatni, amely a magyar politikát jellemzi, akkor azért mindenkinek könnyű belátni, hogy az igenis tiszteletreméltó, ha valakit az élete végén egy koncepciós perben azért végeznek ki, mert hősiesen állt ki olyan értékek mellett, amelyeket mindannyian fontosnak érzünk és amelyek a ’89 utáni magyar demokrácia alapját képezik. Függetlenül attól vagy akár annak ellenére, hogy előtte egész életében mit és miként tett. Nagy Imre kapcsán ebben akár kompromisszumra is juthatnánk – tette hozzá a miniszter -, és akkor utána el lehet vitatkozni azon, hogy ebből következik-e az, hogy Nagy Imre szobrának a Vértanúk terén kell állni, amely a nevét a vörösterror áldozatai után kapta vagy pedig máshol – méltó környezetben. Ez azonban nem a kormány, hanem az Országgyűlés hatásköre és döntése – mondta Gulyás Gergely, aki emlékeztetett arra is, hogy 2011-től bevallottan az volt az Országgyűlés célja, hogy a kommunista diktatúra és a náci megszállás előtti, a parlament épületéhez méltó és szép műalkotásokat kell helyreállítani.

A miniszter hozzátette, a tér az Országgyűlés épületének elkészülte után, a századfordulótól kezdve nyerte el végleges arculatát. A Vértanúk terén az 1918-19-es vörös terror áldozatainak az emlékére állították a vértanúk emlékművét. Tehát itt nem egy új szobor állítására kerül sor, hanem az eredeti állapot helyreállítása – mondta Gulyás Gergely. „A tér kifejezetten a vörös terror áldozatainak emlékére lett Vértanúk tere. Nagy Imre szobrának méltó elhelyezéséről az Országgyűlés gondoskodni fog.”