Megvan a válasz: kiutasítunk Budapestről egy ukrán konzult

Már meg is született a magyar diplomácia a válasza az ukránok barátságtalan lépésére: a beregszászi magyar konzul nemkívánatos személlyé nyilvánítására.

Ukrajna intézkedésére tett arányos válaszlépésként Magyarország is kiutasít egy ukrán konzult – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal.

Kiemelte: az Ukrajna területéről kiutasított magyar konzul semmilyen jogszabály ellen nem vétett.

Csütörtökön bekérették a tárcához a budapesti ukrán nagykövetet, és közölték vele, hogy 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot egy, a budapesti ukrán nagykövetségen dolgozó konzulnak – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter ténynek nevezte, hogy titkosszolgálati akció kertében készült egy néhány napja nyilvánosságra került videofelvétel Magyarország beregszászi külképviseletén, ami a diplomácia minden írott és íratlan szabályával szembe megy.

Közölte azt is: az ígéretek ellenére az ukrán parlament csütörtökön mégis elkezdte a magyarokat szintén hátrányosan érintő nyelvtörvény tárgyalását, miután már egy szintén a kisebbségekre hátrányos oktatási törvényt fogadott el.

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény-javaslatot, amely az eddigi 10 százalék helyett 33 százalékos népességarányhoz kötne egyes nyelvhasználati jogosítványokat. Ezzel a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar jelentős része elveszítené jogát az anyanyelve használatához, ami a miniszter szerint szintén szembe megy minden nemzetközi szabállyal.

Ukrajna emellett katonai és rendőri erőket is telepít a magyar határ közelébe – sorolta a provokatívnak ítélt lépéseket.

Ha egy NATO-ba igyekvő ország egy NATO-tagország határába telepíti át katonai ereje egy részét, akkor nem csatlakozhat a katonai szervezethez – jelentette ki -, és ha egy unióba igyekvő ország támadást indít az unióban bevett kettős állampolgárság intézménye ellen, akkor az európai integrációs törekvéseiket sem lehet hitelesnek tekinteni

- szögezte le, hangsúlyozva: Magyarország továbbra is meg fogja vétózni Ukrajna ezen két célját.

Felidézte azokat a segítségeket, amelyeket Magyarország az elmúlt időszakban adott Ukrajnának, és amelyek után „ezeket a hátba szúrásokat nem vártuk”.

A miniszter kifejtette: az ukrán elnök a rendkívül alacsony népszerűsége növelésére a választási kampányban a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltő kampányt választotta. Ukrajna azonban nemzetközi szerződések sorát szegi meg a magyarok és más nemzetiségi kisebbségek szerzett jogainak elvételével.

A miniszter kérdésre elmondta: Ukrajna semmilyen egyeztetést nem folytatott a magyar féllel a nyelvtörvénnyel, és az oktatási törvényről folytatott tárgyalásokkor tett ígéretét sem tartotta be.

Szijjártó Péter a legfontosabbnak a kárpátaljai magyarság védelmét nevezte, amelyet Magyarország nem fog geopolitikai játszmáknak kitenni. Azt mondta: Magyarországnak nem érdeke a helyzet további mérgesedése, mégis számít arra, hogy az ukrán fél él majd azzal a kampányban.

Órákkal korábban a kijevi külügyi tárca honlapján jelent meg a közlemény, mely szerint az ukránok által nemkívánatos személynek tekintett beregszászi magyar konzulnak 72 órán belül el kell hagynia az ország területét.

Az ukrán tájékoztatás szerint a tárca a Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetnek átadott jegyzékben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott, ezért a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezménnyel összhangban távoznia kell az országból.

Az ukránok közleményében nem szerepelt a kiutasított magyar konzul neve.

Az ukrán külügyminisztérium szerint a kijevi vezetés arra számít, hogy a magyar fél a továbbiakban tartózkodni fog mindenfajta barátságtalan lépéstől az Ukrajnához fűződő kapcsolatokban, a kiküldött tisztségviselői pedig a törvénysértésektől.

„A magyar származású ukrajnai állampolgárokra egyesítő tényezőként tekintünk a két ország közötti kapcsolatokban, és ugyanerre szólítjuk a magyarországi partnereinket is” – áll a külügyi közleményben.

Az előzmények alapján biztosra lehetett venni, hogy au ukrán lépés nyilvánvalóan nem marad magyar válasz nélkül, tekintettel arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter még szerdán kijelentette, hogy Kijevnek nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására.

Szijjártó Péter ezzel ukrán kollégájának, Pavlo Klimkinnek a bejelentésére reagált, mely szerint a kijevi külügyminisztérium csütörtökön diplomáciai jegyzékben tájékoztatja Magyarországot arról, hogy a beregszászi magyar konzulnak el kell hagynia Ukrajnát. Az intézkedés hátterében az áll, hogy a konzul magyar útleveleket adott át a kárpátaljai magyar kisebbség egyes tagjainak.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a beregszászi magyar konzul nem követett el semmilyen szabályellenes cselekedetet, tevékenysége nem sértette sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogot. Mint hangsúlyozta, Magyarország ukrajnai diplomáciai képviseletein minden ügyet törvényesen intéznek, és ezért nem látja indokoltnak a beregszászi konzul visszahívását.

„Amennyiben Kijevben azt a döntést hozzák, hogy ki kell zsuppolni a konzulunkat, úgy én azon nyomban haladéktalanul kizsuppolok egy ukrán konzult Magyarországról” – mondta Szijjártó a TASZSZ jelentése szerint.

A magyar külügyminiszter kiemelte: Kijev rontotta el az ukrajnai magyar kisebbség ellen irányuló intézkedéseivel a korábban meglévő jó viszonyt Ukrajna és Magyarország között.

„Annak ellenére, hogy a jószomszédi viszonyban vagyunk érdekeltek Kijevvel, az ukrán elnök és kormány elrontotta az országunk és Ukrajna közötti jó viszonyt” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Klimkin az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint kijelentette, „civilizált országokban, mint amilyen Ukrajna is, erővel nem toloncolnak ki diplomatákat”.

„Hiszen civilizált emberek vagyunk, udvariasak, de ugyanakkor kemények és következetesek. (...) Természetesen önként hagyja el az országot, de minden pofonegyszerű, már mondtam. Javasoltam Szijjártó Péternek, hogy rendelje haza. (...) Ha ez nem történik meg, (...) holnap a magyar félnek átadunk egy jegyzéket arról, hogy fel kell hagynia munkájával Ukrajnában, így értelemszerűen távoznia kell Ukrajnából” – fejtette ki Klimkin.

Klimkin a Jevropejszka Pravda ukrán portálon közölt cikkében is elismerte, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségre vonást, pusztán az országban „nem nézik jó szemmel” a külföldi útlevelek „osztogatását”,

a kiutasítást pedig azzal indokolta, hogy ezt a kifogásolt tevékenységet folytatta a magyar konzulátus Ukrajna területén, ami szerinte úgyszintén ellentétes a bécsi egyezménnyel.

Ukrajnán belüli társadalmi vita keretében „okosan” kell megoldani a kettős állampolgársággal kapcsolatos jogi és biztonsági ellentmondásokat, mert a probléma messze túlmutat az ukrán-magyar viszonyon – írta Klimkin.

Megismételte korábbi kijelentését, hogy a beregszászi magyar konzulátuson tett állampolgársági esküről titokban készült videofelvételen szereplő konzul „a legközelebbi napokban visszatér hazájába.”

Állítása szerint a diplomata és budapesti főnökei jól tudták, hogy az ukrán hatóságok kifogásolják második állampolgárság megadását ukrán állampolgároknak, mert az ország alkotmánya és törvényei csak egy állampolgárságot, az ukránt ismerik el, és ezen a tényen az sem változtat, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségre vonást.

Két hete az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy titokban készített felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya.

Klimkin kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől.

Viktor Kononenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetője kijevi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a kettős állampolgárság tilalma ellenére az ukrán jogszabályokban nincs büntetés erre a jogsértésre, a törvényhozók feladata megoldani ennek szankcionálását. Kijelentette ugyanakkor: az SZBU nyomon követi a folyamatokat Kárpátalján annak érdekében, hogy megakadályozza a szeparatizmus megjelenését, illetve az ország területi integritását sértő bűncselekményeket.