Nem adták át a szakellátást

A kiterjedt pacientúra, az OEP-finanszírozás és a hozzáértő pénzügyi gazdálkodás révén rentábilis a lajosmizsei Egészségházban működő szakellátás, ezért nem jelent pénzügyi terhet az önkormányzatnak a rendelések működtetése – derült ki a döntést megalapozó szakmai felméréséből. A lakosság ellátása mellett ez is fontos érv volt amellett, hogy ne kerüljön állami fenntartásba a járóbeteg-szakellátás.

Az alapellátást – háziorvos, fogorvos, gyermekorvos – nem érintette az esetleges fenntartóváltás. A dilemma azon volt, hogy az évek során szépen kialakult a járóbeteg-szakellátás  – kardiológia, reumatológia, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, pszichiátria, szemészet, fizikoterápia, gyógytorna, labor – működtetését visszaadja-e a város az államnak.
– Lajosmizse esetében ez heti 48 óra szakorvosi ellátást jelent, aminek a megtelepedéséért sokat dolgoztunk, és természetesen szeretnénk továbbra is helyben tartani az itt élő emberek ellátása érdekében – mondja Józsáné dr. Kiss Irén, az egészségügyi és szociális szolgáltató központ újabb öt évre kinevezett vezetője. – A lajosmizsei és felsőlajosi lakosság igénybe is veszi a szakrendeléseket, és más szolgáltatásokat. Naponta átlagosan 400 ember keresi fel intézményünket. Csak a labor napi 60-70 beteget fogad. Ugyanakkor nincsenek hosszú várólisták, ha a beteg a háziorvostól megkapja a beutalóját, még azon, vagy legkésőbb a következő héten fogadni tudja az illetékes szakorvos.

– Mit mutat a szakrendelések pénzügyi mérlege?
– Rentábilisak, a bevételek fedezik a kiadásokat. Az OEP-finanszírozás nem fedezi teljes egészében a járóbeteg-ellátást, tavaly 3 millió forint mínusszal zártuk az évet. Ugyanakkor a további rendelő hasznosítások – diabétesz szakrendelés, urológia, reflexológia, gyógy-masszázs, gyógyászati segédeszközök boltja stb. – bérleti díja fedezi a deficitet, plusz a felsőlajosiak ellátásáért is kapunk évi 4 millió forintot a felsőlajosi önkormányzattól. Ezzel együtt pozitív, 1,2 millió forintos többlettel zártuk a 2012-es évet.

– Idősek klubjának, gyermekjóléti szolgálatnak is helyet adnak. Elférnek még?
– Esetenként már „sakkozni kell” a szabad helyiségekkel, de a teltház inkább öröm, mint teher a számunkra. Ráadásul nem volt mindig így. Amikor 2001-ben az önkormányzat megalapította az Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézményt, melynek az élére kineveztek, majdhogynem üresen vettem át a nettó 1500 négyzetméter alapterületű épületet. Előzménye az volt, amikor a kilencvenes években megnyílt a lehetősége a háziorvosi privatizációnak, sok orvos a saját rendelő kialakítása mellett döntött, s kiköltözött az egészségházból. Nem kis munka volt tartalommal megtölteni az üres rendelőket. Házon belül működik a védőnői szolgálat mellett a családsegítő- és gyerekjóléti szolgálat.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A labornak köszönhetően nem a beteg utazik, hanem a mintákat küldik Kecskemétre. Délre már be is futnak az eredmények.
[/caption]

– Megnyugodhatnak, végleges az önkormányzat döntése?
– A képviselő-testület a határozatát úgy hozta meg, hogy amíg az állam az OEP-finanszírozás keretében a szükséges összeget a büdzsébe beleteszi, addig ez a szolgáltatási struktúra fennmaradhat. Amennyiben drasztikus mértékben csökken, netán megszűnik a finanszírozás, újratárgyalják a kérdést.

Popovics Zsuzsanna A labornak köszönhetően nem a beteg utazik, hanem a mintákat küldik Kecskemétre. Délre már be is futnak az eredmények. -->