Asztalos Miklós szép élményekkel tért haza

A válogatott hét mérkőzést játszott, ebből négyet megnyert, csak egy kosáron múlott az, hogy végül lemaradt a legjobb nyolcról. Végül kilencedik helyen zárt a gárda. A csapat tagja volt Asztalos Miklós is, aki szép élményekkel térhetett haza, és ahogy arról Ivkovicné Béres Tímea is említést tett már, húzóember is volt. 

– Egy hónapos felkészülés előzte meg az Eb szereplést. Az elvárás az eredményesség mellett az volt, hogy minél több játékvariációt lássanak vissza az edzők abból, amit begyakoroltunk. Szerettünk volna a legjobb nyolcba bejutni, amely végül nem sikerült – tekintett vissza a Mercedes KA játékosa a tornára. – Az A csoportba kerültünk Svájc, Portugália, Belgium és Bosznia-Hercegovina mellé. Svájc ellen kezdtük a szereplést, majd a portugálok ellen játszottunk. Az egyik mérkőzést meg kellett volna nyernünk, mert nem játszottunk rosszul. A belgák elleni vereség az a realitás volt, mert ők erősebbek nálunk. A három vesztes mérkőzés után volt egy elbeszélgetés a csapattal, ahol elhangzott, hogy menni kell tovább, van még négy mérkőzés, azt meg kell nyerni. Ekkor következett a Bosznia elleni sorsdöntő mérkőzés, amelyet meg kellett nyerni, mert egy vereség esetén a kiesésért kellett volna játszani. Ezután még három győzelem következett, az utolsón a kilencedik helyért a házigazdák ellen játszottunk és győztünk – tette hozzá Asztalos. 

A kecskeméti játékos csapata egyik erőssége volt, egyéni mutatóval nem is volt elégedetlen. 

Mérkőzésenként 14,3 kosarat átlagoltam, amellyel elégedett vagyok. A 4-es 5-ös poszton is játszottam a válogatottban, míg az akadémián a 4-es poszton számítanak rám inkább. Nekem is ez a kedvenc játékom, de azon a poszton próbálom mindig a legjobbat nyújtani, ahol lehetőséget kapok – mondta Asztalos, aki hozzátette, külső körülmények is nehezítették a jobb szereplés elérését. 

– Nagy élmény volt a válogatottban a kecskeméti akadémiát képviselni. Teljesen pozitív volt számomra és a csapat számára is a szereplés, a sorozatterhelés. Én sikerként éltem meg a kilencedik helyezést, annak ellenére, hogy vírusfertőzés tizedelte meg a csapatot. A csehek elleni mérkőzés előtti éjszakán én is rosszul voltam, nem tudtam másnap játszani. 

A célja már az, hogy fejlődjön és a felnőttek közt is bemutatkozhasson idővel. 

– Szeretnék fejlődni és természetesen a kecskeméti felnőtt csapatban játszani. Ezért meg fogok tenni minden tőlem telhetőt.