Jöjjön velünk múltidéző sétára Kecskemét régi utcáin

Folytatjuk a kecskeméti utcanevek történetét, melyhez most is Levéltári oldalon is olvasható, Erdélyi Erzsébet A politikus térhódítása a kecskeméti utcanevekben című írását hívtuk segítségül. A kecskeméti múltidéző sétánkat Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában lévő korabeli képeslapok illusztrálják. 

Kecskeméti múltidéző 

Korábbi írásainkban a kecskeméti utcanevek kialakulási trendjét, változásait 1850-től kezdve bemutattuk az 1900-as évek elejéig. Most folytatjuk a 20. század közepi eseményekkel. Az 1930-as években jellemzően a trianoni események ihlették az elnevezéseket, például város és folyónevekkel. 

A csaták is megihlették a névadókat

Kecskeméten régen tizenegy részre volt felosztva és mégis egy-egy részt tizednek neveztek. Az 1930-as években az V. tizedben a Fehér és Kerekes utcák közötti utcát a világháború alatti győzedelmes csaták emlékére Uzsoki utcának nevezték el. A VII. tizedben a villanytelep és a vasgyár közötti utcát Nándorfehérvár utcának, a villanytelep és az állami kislakások között lévő utcát a Murányi vár emlékére Murányi utcának keresztelték.

Muszály városrészben is sok új név született

A VIII. tizedben a Garai utca és a Szegedi út között lévő utca a Bukovinában élő, elszármazott magyarokra való emlékezésül Csángó nevet kapta. A Muszályban kialakított új utcákat pedig egyrészt a világháború alatt történt orosz betörés alkalmával elpusztult és Kecskemét város közönsége áldozatkészségéből újra felépített község emlékére Felső Komarnok utcának, másrészt az elszakított területeken lévő hegyszorosok emlékére Bodzai, Tölgyesi, Gyimesi és Ojtozi utcának nevezte el a közgyűlés.

Rendőrfaluban az elszakított területeknek állítottak emléket

A VIII. tized mellett elterülő, Rendőrfalu el nem látott utcáit az elszakított területeken lévő városokra való emlékezésül Zsolnai, Eperjesi, Lévay és Aradi utcának, míg a IX. tizedhez tartozó, a műkert melletti úgynevezett Lázár-telepen keletkezett utcákat, – ugyanazon elgondolás alapján – Bártfai, Rozsnyói és Zentai utcának keresztelték el.

A honfoglalás is szerepet kapott a névadásnál

A külterületen lévő, ún. Méheslaposon kiosztott telkek között keletkezett utcák neveit a honfoglaláskori események és fontos helyek inspirálták, így született a Pusztaszeri, Alpári, Turán és Vereczkei utca. 

Voltak évek, amikor a politikai érdek számított

A kecskeméti utcanév-adásokra nagy kihatása volt az 1945-ös politikai rendszerváltásnak, az utcanévadást tíz éven keresztül kizárólag a politikai érdekek irányították. Már ebben az évben az alábbi utcák nevét változtatták meg. Mezei utcából lett Bajcsy Zsilinszky út, a Nagymagyarország útból Dózsa György út, a Horthy Miklós útból Ady Endre út, a Tátra utcából József Attila út, a Széchenyi fasorból Budai Dezső fasor, a Kápolna utcából Lugosi István utca, a Zápolya utcából Takács István utca, a Burga utcából Simon István utca, a Festő utcából Berényi Pál utca, a Béla utcából Halmos Lajos utca, a Csaba utcából Hajma József utca, a Werbőczi és Fecske utca egyesítéséből Reiszmann Sándor utca, a Forrás utcából Szegedi Lajos utca, a Révész István utcából Farkas Sándor utca.

A legelső nevek is áldozatul estek

A névadások kapcsán látható ebben az időszakban a politikai szempont mindenek fölött állt. A változtatás következtében 5 köznévi előtag tűnt el: a Mezei, Kápolna, Burga, Festő, Forrás, amelyek ráadásul az első, legrégibb elnevezések közül valók. Egy évvel később a Révész István utca nevét Hock János utcára keresztelték át. A Horthy Miklós tér nevét ugyanekkor Kodály Zoltáné váltotta fel.

Kápolna utcát elvették, majd visszaadták

Az 1948-ban a város egykori földesurainak „utcanévtábla-fosztása” következett be: hiszen a Koháry utca nevét Móricz Zsigmond, a Vízkelethy utcáét Táncsics Mihály, a Sárkány utcáét Lugosi István örökölte, akitől viszont a Kápolna utca visszakapta nevét. Tovább folytatódott a történelmi köznévi eredetű utcanév személynévre cserélése: a Korona utca helyett Lőrinc pap utca került a névtáblára.

Nagykőrösi utca története

Az 50-es években kezdtek megsűrűsödni azok az „alulról jövő kezdeményezések”. Például a Kecskeméti Nemzeti Bank ifjúsága azt kérte, hogy a Nagykőrösi utcát a görög szabadságharc nagy harcosáról, Beloanisz elvtársról nevezzék el. Elutasították, mivel a városrendezési terv során a Nagykőrösi utcából Sztálin út lett. Két hónappal később ismét a Nagykőrösi utca nevének megváltoztatására mutatkozott igény, a Végrehajtó Bizottság elnöke javasolta, hogy a Nagykőrösi utca legyen Jacques Duclos, a Kaszap utca Makarenkó, a Fráter utca Úttörő utca. Ezeket el is fogadták. Ekkor már nem volt akadály a tervbe vett Sztálin út sem. Az „nép” persze rövid időn belül Zsákdugóra értelmesítette a számára kimondhatatlan francia nevet. 1956 decemberében aztán visszakapta a Nagykőrösi utca az ősi nevét azzal az indokkal, hogy élő emberekről nem célszerű utcát elnevezni.

Folytatjuk...