Kecskeméten még életükben utcát neveztek el róluk

Folytatjuk a kecskeméti utcanevek történetét, melyhez ezúttal is Erdélyi Erzsébet A politikus térhódítása a kecskeméti utcanevekben című írását hívtuk segítségül, mely a Levéltár honlapján is olvasható. A nosztalgikus kecskeméti múltidéző sétánkhoz illusztrációkat Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékában lévő korabeli képeslapokból válogattunk hozzá.

Kecskeméti múltidéző 170 év távlatában

Mint arról már írtunk: a magyarországi első hivatalos utcanevek 1850-ben születtek. Egyrészt rögzítették a nép ajkán élő elnevezéseket, amelyekre az egyszerűség és természetesség volt jellemző, s amelyek létrejöttét kizárólagosan a tájékoztató, informáló funkció motiválta. Később az emlékállítás, tiszteletadás vágya, valamint a táj, az utcában élő emberek, jellegzetes építmények is ihletet adtak. 

Épületek és híres személyek is megihlették a névadókat

Az 1860-as évektől gyakran változtatták az utcák nevét. „Szalonképtelenné vált utcaneveket újra cserélték. Igény mutatkozott például arra, hogy a helytörténeti szempontból kiemelkedő személyiségek mellett az országosan elismert jeles embereknek is emléket állítsanak. Eleinte csak a személyek halála után került sor erre a gesztusra, később már élőket is érhette ez a megtiszteltetés. Például Jókai Mórnak 50. írói jubileuma adott alkalmat arra, hogy a város utcaelnevezéssel örökítse meg az egykori jogakadémista emlékét. A kecskeméti városháza megálmodója, Lechner Ödön is kiérdemelte, hogy nevére még életében átkereszteljék az egykori Városháza utcát.

A trauma is ösztönző volt a névadásra

Trianonnak nagy hatása volt az utcanévadásra, elcsatolt városok, folyóvizek, vármegyék nevei jelentek meg. Trianon traumája és az elszakított részek utáni sóvárgás országszerte arra késztette a közterületek elnevezőit, hogy ne hagyják a tudatból kiveszni Nagymagyarország eszméjét, és ha már a településeket nem is lehet, legalább a nevüket megtarthassa a nemzet és átörökítse az utókorra.

Rendőrfalusi utcanevek

1925-ben egy új városrészen – a későbbi Rendőrfaluban – a Halasi és Matkói utak között új háztelkeket osztottak. Ekkor született meg a Kolozsvári, Pozsonyi, Kassai, Szabadkai, Brassói és Lőcsei utca. 1992-ben a névcsokor tovább bővült a Zágoni, Ungvári, Bánáti, Beregszászi, Nagyváradi utca és Újvidék tér elnevezésekkel.

A folyók is főszerepet kaptak

1928-ban, a Vásártér kiépülése során keletkezett új utcák elnevezésekor a folyók játszották a főszerepet. Az addig még névvel el nem látott utcákat az elszakított országrészek folyóvizeinek nevéről Lajta, Poprád, Garam, Olt, Ipoly, Szamos, Száva, Küküllő utcáknak nevezték el. Ugyanakkor született a Hargita, Tátra és Bihar utca neve, valamint a Horthy Miklós úté.

Nagymagyarország út is volt

A mai Dózsa György út egy szakasza 1928-tól Nagymagyarország út néven emlékeztetett „régi dicsőségünkre”. A Mária körút folytatását képező, s a Nagymagyarország úttól a Batthyányi utcáig terjedő útszakaszt Árpád körútnak, a Honvéd tér megszűkülése folytán keletkezett utcát Honvéd utcának hívták ugyanettől az időtől.

1932-ben szintén emlékőrzési céllal 21 kecskeméti utca kapta nevét az elszakított vármegyékről. Az újonnan belterülethez csatolt IV. tizedhez tartozó, addig Voelker-telep néven nevezett település 21 utcája az elszakított vármegyék emlékére a következő neveket kapta: Bars, Csík, Hont, Torda, Ugocsa, Zemplén, Háromszék, Zólyom, Nyitra, Szatmár, Szerém, Torontál, Trencsén, Udvarhely, Liptó, Máramaros, Árva, Szeben, Szepes, Turócz és Fogaras utca. Érdekesség, ebből mára csak 4 maradt, kettő változatlan formában: Nyitra utca, Fogaras utca, kettő pedig -i képzővel gyarapodva: Tordai utca és Udvarhelyi utca.

Folytatjuk.