A Budafok érkezik Kécskére

Tíz találkozó van még hátra a 2023/2024-es másodosztályú labdarúgó bajnokságból, ami után eldől, hogy melyek lesznek azok a csapatok, akik kiesnek és egy osztállyal lejjebb folytatják pályafutásukat. 

Jelenleg a Budafok is a kiesők között van, de ők nyolc ponttal többet gyűjtöttek, mint a Tiszakécske. Az elmúlt hétvégén a listavezető Nyíregyháza ellen játszottak hazai pályán, és némi, vagy talán nem is némi meglepetésre, legyőzték őket. Nem is akárhogyan. A feljutást kitűző vendégcsapatnak fél óra sem kellett ahhoz, hogy két gólos előnyre tegyen szert. Fokozta a budafokiak nehézségét, hogy nem sokkal később egyik játékosukat kiállították. Így gyakorlatilag egy órán keresztül emberhátrányban játszottak. Ez azonban nem jelentett számukra akadályt. Még a szünet előtt szépítettek, majd a második játékrész elején ki is egyenlítettek. A mérkőzés hosszabbításában pedig a győzelmet is megszerezték. Erre szokták azt mondani, hogy nem semmi. Igen. A budafokiak megmutatták, hogy így is lehet focizni. Ez a győzelem minden bizonnyal nagy lendületet adott a csapatnak.

Most vasárnap a tiszakécskeieknek kell megmutatniuk azt, hogy ők is tudnak ilyen játékot produkálni. Már ugyanis ott lóg a fejük fölött Damoklész kardja. A Soroksár elleni újabb fiaskó után meg kell mutatni azt, hogy egy csapatot alkotnak és tudnak, akarnak egymásért, a csapatért, a városért küzdeni és harcolni. Csáki Róbert nyolc éve viseli a Tisza-parti kisáros egyesületének a mezét. A jelenlegi aktív játékosok közül ő van legrégebb óta a klubnál. Ez a bajnokság azonban neki sem úgy sikerült, mint ahogyan a csapatnak sem. A Pécs elleni mérkőzésen megsérült, műtötték, végig csinálta a rehabilitációt és egyre jobb állapotban lesz.

– Hogy érzed magad, mikor kezdheted el az edzéseket?

– Egyre jobban, mert jó híreket kaptam. Az elkövetkezendő héten csatlakozhatok a csapathoz, a bemelegítéseket, passz gyakorlatokat már végezhetem. Szerencsére jól halad a rehabom, a szervezetem jól viselte a nehézségeket. Szeretnék még az utolsó, vagy az előtti meccsen egy, két percet pályán tölteni. Természetesen csak akkor, ha az orvosi stáb a gyógytornász megengedi, és a vezetőedző is úgy gondolja.

– És ahhoz hogyan viszonyult a szervezeted, ahogyan jelenleg áll a csapat?

– Fájó szívvel látom, ami történt. Egyre mélyebben vagyunk, egyre messzebb van a cél, a bennmaradás, de bízom abban, hogy sikerül valahogy kimászni a gödörből. Ebből csak úgy lehet, ha összefog az egész csapat, az egész város. Nyolc éve vagyok itt, nekem Tiszakécske a második otthonom. Nagyon nehéz a jelenlegi helyzetet nézni, főleg úgy, hogy nem tudok semmit sem tenni ellene. Ha a pályán lennék, akkor mindent elkövetnék, a bennmaradás érdekében, de most tehetetlennek érzem magam.

– Van még hátra tíz mérkőzés, ebből minél többet kellene megnyerni.

– Hat-hetet mindenképpen. Azt mondtam a srácoknak, hogy a Budafok elleni mérkőzésen mindent meg kell tenni. Úgy kell felmenni a pályára, hogy most, vagy soha. Ez az utolsó szalmaszál, mert ha most nyerni tudunk, akkor az lendületet adhat. Pozitív impulzust kapnánk, mert a sok kudarc után nehéz építkezni. Bízom benne, hogy sikerülni fog és a szerencse is mellénk áll. Utána meccsről, meccsre kell gondolkodni. Nincs más hátra, muszáj nyerni.

– Két évvel ezelőtt is hasonló helyzetben voltatok, akkor nagyon jó tavaszt produkált a csapat.

– Igen, akkor is nehéz helyzetből indultunk. A 13. fordulóig csak két pontot szereztünk. Utána összeállt a csapat, mindenkinek meg volt a maga szerepe. Kilenc meccsből hetet nyertünk, kettőn pedig döntetlent játszottunk és a tizenharmadik helyen zártuk a bajnokságot, így sikerült bennmaradnunk. Nekem nagyon fontos az, hogy a Tiszakécske bennmaradjon. Szeretnék még az NB II-es csapatában játszani. Motivált is vagyok, hogy jól épülök fel. Próbálok még erősebben visszatérni. Nem a harmad, hanem a másodosztályban szeretném ezt megmutatni. Bízom nagyon a csapatban, reménykedem, és a legjobbat várom, mondta Csáki Róbert.

A Tiszakécskei LC–Budafoki MTE mérkőzés vasárnap 17 órakor kezdődik a Tiszakécskei Városi Sportcentrumban.