Paksi Péter képesnek tartja a Jánoshalmát az aranyérem megszerzésére

Január derekán jelentette be a Jánoshalmi FC vezetősége, hogy a tavaszi felkészülésnek új edzővel, Paksi Péterrel vág neki. Paksi Péter a Kiskundorozsma csapatától érkezett Jánoshalmára, előtte pedig a Szegedi VSE kispadján működött szakvezetőként. Az idén 56 éves mester labdarúgópályafutása változatos képet mutat, elsősorban Szegedhez kötődik, de megfordult külföldi csapatokban is. Szerepelt az NB II.-es SZEOL-ban, aztán amatőr bajnokságban játszott Ausztriában, az ASKÖ-Paschingban, majd Németországban is futballozott, ott az FC Erding és a TSV Ottobrunn csapatának tagja volt, és éveket töltött el a SZVSE játékosaként is. Edzőként – a teljesség igénye nélkül – három és fél évet dolgozott a Kecskeméti Labdarúgó Akadémián, vármegyei első osztályú bajnokságot nyert a Tápé és a Szegedi VSE gárdájával. Arra a kérdésre, hogy edzőként melyik volt a pályafutásának a legszebb, legsikeresebb éve, vagyis melyikre emlékszik a legszívesebben, gondolkodás nélkül vágja rá a választ. – Két évvel ezelőtt a Szegedi VSE csapatával megnyertük a vármegyei első osztályú bajnokságot, az országos amatőr kupát és a megyei kupát is – idézte föl a tripla sikert. 

Nem érte váratlanul a jánoshalmi felkérés. – Nem lepett meg a jánoshalmi felkérés. Már évek óta jól ismerem ismerem a jánoshalmi vezetőket, illetve a jánoshalmi közösséget, hiszen az előző csapataimmal rendszeresen játszottunk velük felkészülési mérkőzéseket. Így aztán az évek folyamán többször is láttam őket játszani, tehát testközelből ismerem a csapatot, és a vezetőkkel, a szakmai stábbal is régóta jó viszonyban vagyok. Nem volt tehát ebben a felkérésben semmi váratlan, korábban is megpendítették már olykor, hogy kipróbálhatnám magam Jánoshalmán, most alakult úgy a helyzet, hogy azok a bizonyos szálak összeértek, most tudtam igent mondani a felkérésre, és nagy örömmel vállaltam el ezt a munkát. Sőt, nem is januárban dőlt ez el, hogy velem folytatják, ugyanis szóban már december elején megegyeztünk. Ennek megfelelően is készültem a télen, és január közepén el is kezdtük a közös munkát.

Jól tudta tehát, hogy Jánoshalmán rendezett körülmények, ideális viszonyok várják. – Tisztában vagyok vele, hogy Jánoshalmán ideálisak a körülmények, itt aztán valóban tud a labdarúgásra koncentrálni az, aki akar, ennek megfelelően nagyon örülök, hogy itt dolgozhatok, mert minden adott ahhoz, hogy az ember itt hosszú távon eredményt érjen el, ezzel a csapattal, ezzel a közösséggel sikeres legyen.

A január 12-i indító vacsorán a bemutatkozó beszédében ha vért és könnyeket nem is, de verítéket, tehát nagyon kemény munkát egyértelműen megígért. A csapat akkor közfelkiáltással megfogadta, hogy vállalja a kihívást és kiáll az új mestere mellett. Azóta a felkészülés harmadik hetében járunk, adódik tehát a kérdés, hogy tartotta-e a szavát a mester és a csapata tagjai. – Úgy gondolom, hogy tartottam, amit ígértem, és be is fogom tartani, ugyanakkor a játékosok is partnerek a kemény munkában. Kicsi létszámmal dolgozunk, de mindenki rendesen és rendszeresen jár edzésre, illetve lelkesen dolgozik. Bízom benne, hogy tavasszal ennek a pályán meglesz az eredménye.

Azon a felvetésen sem kellett sokat gondolkodnia, hogy mire tartja képesnek a csapatot, illetve milyen célt tűzött ki maguk elé. – Azért jöttem ide, hogy bajnokságot nyerjek a csapattal. Ahhoz, hogy megnyerjük a bajnokságot, ahhoz kell tennie az edzőnek, a csapatnak, és a klubvezetésnek is. Ez megvan, itt mindenki teszi a dolgát, és azért dolgozik minden nap, hogy ezt a célunkat valóra váltsuk.

A bajnokság február 24-én kezdődik, a Jánoshalmára számára pedig február 25-én, vasárnap, és a jankováciakra mindjárt a nyitófordulóban nehéz feladat vár, hiszen szomszédvári derbit vívnak a Bácsalmással, utóbbi otthonában.