Patvaros Zsolt élete a profi labdarúgást hátrahagyva is teljes és boldog lett – podcast

A 30 esztendős játékos a Kecskeméti színeiben nagyon fiatalon bemutatkozott az NB I.-ben, majd 2011-ben a Magyar Kupa győzelmet is már a felnőtt keret tagjaként élhette meg. Visszatekintve fel sem fogta, mekkora sikereket ért el akkor. 

– Vélhetően eleinte fel sem fogtam, milyen nagy sikereket értem el, és ezeket milyen sokra fogom tartani később. Éppen az SC Hírös-Ép-nél kezdtem el 8 évesen a labdarúgást, de egyszerűen azért, mert nagyon szerettem. Jött a KTE, ahol egyre feljebb tudtam lépni, Szabó István is edzőm volt. Először beraktak tíz percre, aztán egyre többre, majd már az NB I-ben találtam magam, szinte fel se fogtam. Ebben volt egy Magyar Kupa győzelem, ahol azért még nagy szerepem nem volt, de részese lenni hatalmas élmény volt. Az Újpest ellen bemutatkozás nagy élmény, a Magyar Kupa is, de játszhattam Ligakupa döntőt is. Sok mindent köszönhetek a labdarúgásnak, a korosztályos válogatottal is rengeteg olyan helyre eljutottam, ahova egyébként nem biztos, hogy sikerült volna. Kuriózum volt a régi Népstadionban a Ferencváros ellen is játszani. Hatalmas ugrás volt, nem is voltam feltétlen felkészítve erre sem fizikálisan, sem mentálisan. Ugyanakkor nagyon kellett a fejlődésemnek. Érett játékos szerintem az NB II-es éveimben lettem, akkor lettem igazán futballista. A 19-22 éves kor között átmenet nekem azért volt nehéz, mert hatalmas versenyhelyzet volt. Egyik héten játszottál, utána könnyen lehet, hogy maximum perceket. Másnap NB III-as csapat, vagy U19, de közben már az NB I-es kerettel indul a munka, közben én még tanultam is. Talán ha többet engedek a tanulásból, többet teszek a fociba, máshogy is alakulhattak volna a dolgok, de mai fejjel már nem bánok semmit utólag – tekintett vissza Patvaros Zsolt. 

A KTE megszűnése után Zalaegerszeg, majd Balmazújváros jött neki. A klubváltásokkal nem volt szerencséje, hiszen a ZTE-vel kevéssel maradt le a feljutásról, majd már Balmazújvárosban játszott, mikor előző csapat végül révbe ért. Új csapata ráadásul ugyancsak megszűnt. Így tért vissza Kecskemétre, majd már Nyíregyházára igazolva a koronavírus miatti leállás jelentette számára is a profi karrier végét. 

– Volt megkeresésem Deberecenből a KTE megszűnése után, de játszani akartam, ezért a ZTE-t választottam. Majdnem feljutottunk, de nem volt szerencsém a klubváltásokkal. Zalaegerszegen volt egy váltás, nem éreztem azt, hogy feljutnanánk, ezért elmentem Balmazújvárosba. Egy évvel később a ZTE egy új vezetéssel végül feljutott, a Balmaz pedig megszűnt. A kecskeméti félév után jött Nyíregyháza, ahol aztán a koronavírus miatt leállt a bajnokság. Akkor két hónapot otthon tölthettem, ami nagyon jól telt, nem volt kedvem visszatérni már, noha a Szpari egy jó klub volt. Úgy éreztem, nincs már helyem a közegben. Belejátszott a döntésembe az is, hogy folyamatosan azt éreztem, az élet ebbe az irányba terel. Egyrészt a klubjaimmal történt események, másrészt a testem is. Súlyos sérüléseim is voltak, amikor Kecskemétre visszatértem, már fajdalmakkal játszottam. Mindig kritikus voltam magammal, nagyon maximalista, zavart volna, ha nem tudom a legjobbat nyújtani. Gyerekkoromban már rám tettek olyan terhet, hogy nekem a felnőtt válogatott lehet a minimum szint, emiatt később én folyamatosan egy nyomás alatt játszottam. Eljutottam az NB I.-be, eljutottam az U21-es válogatottig, de a legnagyobb lépés már hiányzott. Ezt hajtottam gyakorlatilag folyamatosan, így egyre kevésbé élveztem a játékot– mondta Patvaros. 

A középpályás a KLC után már az SC Hírös-Ép színeiben rúgja labdát a vármegyei élvonalban, családot alapított, megtalálta helyét a civil életben, Labdarúgó Műhely néven pedig egy egyéni képzéseket tart gyerekeknek csapattársával, Gréczi Gáborral. 

– Abszolút élvezem a focit, nem érzem tehernek az edzéseket és a meccseket. Gréczi Gabival újra több területen is összefonódott az életünk, gyerekeknek tartunk egyéni képzéseket, aminek az is a célja, hogy átadjuk nekik azt, hogyan éljék meg a játékot, illetve igyekszünk átadni a tapasztalatainkat, hogy lássák a buktatókat is. Nem tudhatom mit hoz a jövő, feleségemmel tervezgető típusok vagyunk, meglátjuk, hogy később is része lesz-e a labdarúgás az életünknek. Amíg élvezem, csinálni szeretném minden téren, de ha már nem, akkor nem fogok félni az újabb drasztikus váltástól sem – tette hozzá Patvaros. 

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.