Asztalhoz ültek a sakkozó magyarok – galériával

Június 19 és 23 között bonyolítják le a Sakkozó Magyarok Világtalálkozóját. Ez már a 27. alkalom, amikor Lakiteleken mérik össze tudásukat a magyar nyelvet beszélő sakkozók. Ezúttal negyvenhatan érkeztek a Hungarikum Ligetbe, nem csak az óhazából, de a határon túlról is, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából és Szerbiából. A rendezvény célja a díjak, a dicsőség és a minősítés megszerzése mellett a magyarság összetartozásának ápolása. Négyen: Bicskei Mihály és Farkas Tibor Magyarkanizsáról, Donkó Mátyás Kecskemétről Szatmáry-Révai József Munkácsról, a kezdetektől fogva minden alkalommal asztalhoz ültek a Kölcsey-házban.

A Himnusz elhangzása után Seres László versenyigazgató elmondta, hogy egy családhoz tartoznak, mindenki tud magyarul, éppen ezért azt kérte, hogy mindenki tegeződjön mindenkivel, hogy ezzel is ápolják a magyarság összetartozását. Egy perces néma felállással emlékeztek meg azokról, akik valamikor részt vettek a versenyen, de már nem lehetnek közöttük. A 27. Kárpát-medencében sakkozó magyarok találkozóját Demeter Péter nyitotta meg, aki elmondta, hogy ez az esemény a legrégebbi rendezvénye a népfőiskolának. Jól példázza ezt a huszonhét évet az, hogy az elmúlt évi győztes, Sági Bence, még nem is élt, amikor az első versenyt megrendezték. A hat nap alatt hét fordulót bonyolítanak le, minden nap egyet, kedden pedig kettőt. Ezen kívül lesznek még kísérő versenyek is.

Seres László elmondta, hogy Sági Bence, nagy meglepetésre nyerte meg az elmúlt évben a versenyt, mert csak a nyolcadik kiemelt volt. Természtesen ezúttal is szeretné győzedelmeskedni, de ilyen még csak egy alkalommal fordult elő, hogy az előző évi bajnok másodszor is sikeres volt, az pedig nem volt más, mint Reisz Tibor, de ő már abbahagyta a sakkozást. A verseny egyik nagy esélyes Farkas Tibor, aki az egyes táblán, fehérrel kezdte meg az első fordulót. A sakkozás szabályai szerint az első fordulóban a mezőny első fele játszik a mezőny második felével. A főszervező szerint ezzel kell megtisztelni a magasabb minősítésű sakkozókat. Később már az azonos pontszámúak játszanak majd egymás ellen. Így a hasonló tudásúak találkoznak egymással.

Seres László érdekességként említette, hogy a versenybe több család is nevezett. Közülük talán a legérdekesebb Dolník Attiláé, aki huszonöt évvel ezelőtt a népfőiskolai sakkversenyen ismerkedett meg későbbi feleségével, Domány Zsófiával, mert mind a ketten játszottak. A történetükhöz az is hozzátartozik,

hogy az egyikük Felvidékről származik, a másikuk pedig Délvidékről. A házasság kötésük előtt az volt a legnagyobb gondjuk, hogy hol tartsák az esküvőjüket. Végül Lakiteleken a Kölcsey-házban mondták ki a boldogító igent. Azóta sem történt ilyen, hogy két sakkozó, a versenyen ismerkedik meg egymással, és utána összekötik az életüket. A Dolník család azóta is visszajár a sakkozó magyarok találkozójára, a gyerekekkel együtt már négyen. Bárczi Tibor is a feleségével és két gyermekével érkezett a Hungarikum Ligetbe. A legnépesebb család azonban a Török, akik közül az apuka Márton, fiai Balázs és Vilmos, valamint két lánytestvérük Rita és Kinga is asztalhoz ült. A sors szeszélye, hogy az első fordulóban az apuka és Vilmos fia egymás ellen játszott. A verseny legidősebb indulója Szatmáry R. József 88 éves, a legfiatalabb pedig Török Kinga, mindössze kilenc.