Az Izsáki SSE nem alkuszik

Az Izsáki Sárfehér Sport Egyesület a korábbi években a megyei első osztályban is remekül szerepelt, ám annak már több mint tíz éve. A 2011/2012-es bajnoki idényben még a 4. helyen végeztek. Az akkori edző, Gré­czi Gábor – aki maga is kitűnő játékos volt – megannyi sikert tudhat maga mögött. Az utána következő tíz évben a megyei másodosztály Északi csoportjában szerepeltek, több-kevesebb sikerrel, utóbbi időben egyre kevesebbel, hiszen a 2021/22-es bajnokságban az utolsó helyen végeztek úgy, hogy még pontot sem szereztek. Ilyen negatív eredményre senki sem számított, így lépniük kellett, és léptek is. A jelenleg futó bajnokságban az izsáki csapat a harmadosztályban szerepel, és ott sem az élmezőnyben, hanem a középmezőny végén, a 9. helyen áll. 

– Volt egy komolyabb törés a csaptunk életében, az első gazdasági válság idején megszűnt az egyesületünk támogatása, és akkor kénytelenek voltunk visszalépni a megyei másodosztályba – értékelte a korábbi éveket Gréczi Gábor. – Aztán az évek során sikerült összehozni egy jó képességű másodosztályú csapatot. Persze, ahogyan ez a labdarúgásban már előfordul, azok a játékosaink, akik jól játszottak, kapósak lettek, és más csapatok elvitték, magasabb osztályba vagy jobb feltételek ígéretével. A vármegye kettőben tartó vesszőfutásunk után rájöttünk, hogy mi nem tudunk velük versenyezni, és nem is akarunk. Kitartottunk az elveink mellett, hogy aki akar focizni, szeretetből és hobbiból, az játsszon nálunk. 

Gréczi Gábor elmondta azt is: több egyesületnél is látszik az, hogy a végtelenségig nem mehet az, hogy nincs anyagi forrás. Véleménye szerint a vármegyei harmadosztály egészen más. Többen is vannak, akik munkájuk vagy éppen tanulmányaik miatt nem tudnak részt venni edzéseken. Az izsáki keret a másodosztályban is főleg helyiekből vagy környékbeli fiatalokból állt, akik Izsákon nevelkedtek, nincs ez másként most sem. Az utánpótlás pedig ma is teljes gőzzel működik. 

– Rendelkezünk U19-es, U16-as, U14-es, U13-as, U11-es, U9-es és U7-es fiú-, U15-ös lánycsapattal, és még U15-ös futsalcsapatunk is van. A különböző korosztályú labdarúgókkal hét edző foglalkozik. Véleményem szerint az utánpótlás-nevelés terén erőn felül teljesítünk, mert szerintem kevés olyan vármegyei első osztályú gárda van, amely ennyi utánpótláskorú csapattal rendelkezne. Ahhoz, hogy életben tartsuk a dolgokat, az építkezés során egy szint sem maradhat ki, hiszen nehéz lenne úgy folytatni a tudatos építőmunkát, hogy közben kimarad egy-egy korosztály. Azért küzdünk, hogy meglegyen a folyamatossága a dolognak. Sajnos problémát jelent az, hogy a serdülőkorosztály környékén van egy törés, amikor nyolcadik osztályból elballagnak a gyerekek, vagy az ifjúsági csapatból kiöregednek. Pedig, ha van lehetősége felnőttcsapatban játszani egy ifjúság játékosnak, minden eredménykényszer nélkül, akkor ez a mostani állapotunk az. Ebben az osztályban az a lényeg, hogy játsszunk. Ennek ellenére úgy látom, hogy a fiatalokban nincs meg a kellő motiváció. Ettől függetlenül elég sok játékosunk bemutatkozott most az ősszel. Lehetne egy ütőképes csapatot összeállítani a fiatalokból, de nekik nem a foci a legfontosabb az életükben, ami olyan szempontból érthető, hogy első a tanulás. Így azonban nehéz csapatot építeni, mert az ősz folyamán két alkalommal nem volt ugyanaz a játékoskeret a mérkőzéseken. Lenne tizenegy játékosunk fiatalokból, de közülük három-négy van ott egy-egy mérkőzésen. Többen más sportágat is űznek, nincs meg az alázat vagy az elhivatottság bennük. Ha szerepelnek, akkor látszik rajtuk, hogy akarnak és jó csapatot alkotnak, de ez ritka jelenség ma már – vélekedett Gréczi Gábor. 

– Sajnos az edzésekkel nincs olyan problémánk, hogy nem jut hely az öltözőben. Az alap elképzelés szerint hetente két alkalommal edzenének a felnőttek, de ez nem mindig valósul meg, mert van úgy, amikor csak egy edzésre redukálódik le a felkészülés. Úgy látom, hogy ebben az osztályban is van négy-öt jobb erőkből álló csapat, mint amilyen mi vagyunk. Amíg nem érnek meg a feltételek és a körülmények arra, hogy újra a vármegyei másodosztály színvonalát megüssük, addig megbarátkozunk a mostani helyzetünkkel. Ettől függetlenül ennek is van pozitív oldala, mert a hazai mérkőzéseinkre kijárnak a nézők. Viszonylag jó a hangulat, a találkozók után pedig legtöbbször vagy magunknak, vagy támogatók révén sikerül egy étkezést összehozni. Szerintem erről is szól a megyei harmadosztály, és ezt meg kell becsülni – tette hozzá az edző. 

Ahhoz, hogy ilyen sok utánpótláscsapatot fenn tudjanak tartani, szükség van anyagiakra is. Ezt társasági adós (tao) pénzekből tudják megvalósítani. Az önkormányzat a létesítmény használatát biztosítja, ami nagy segítség számukra. A nehéz anyagi helyzet miatt a működésre az elmúlt évben már nem kaptak pénzt, éppen ezért nem könnyű a helyzetük. A megelőző években viszont a legfőbb támogatójuk az önkormányzat volt. Amint azt Gréczi Gábor elmondta, a tao mellett nehéz pályázniuk, mert így több pályázati lehetőségből kizárják magukat. Ettől függetlenül nyitott szemmel járnak, és megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy pályázati pénzhez jussanak. 

Az egyesület gyakorlatilag egy centerpályával és egy edzőterülettel rendelkezik. Sajnálatos módon még kézilabda nagyságú műfüves pályájuk sincs, de reménykednek abban, hogy az sokat nyom majd a latba, hogy ilyen sok korosztályú labdarúgójuk van. Bizakodnak abban, hogy egyszer majd nekik is lesz műfüves pályájuk, amit nagyon ki tudnának használni. Az pedig további fejlődést eredményezne.