Húsz meccset vívnak meg szerdán

Amikor a nyár végén megjött a hír, hogy a Megyei Kupában az idén már nemcsak a megyei első osztályú csapatoknak kötelező a részvétel – hogy eközben rajtuk kívül csak azok induljanak el, amelyek kedvet éreznek a megmérettetéshez –, hanem a megyei másodosztályú és harmadosztályú gárdák számára is, lett nagy zúgolódás, morgás. Fogak csikorgatása talán még nem, de a levegőben érezhető volt a bosszankodás, amely azzal a költői kérdéssel lehetne összefoglalható: ugyan mi a csudának még egy teher a megye hármas csapatoknak? Ám mit volt mit tenni, a szabály az szabály, illetve a versenykiírás az versenykiírás, mindenütt igyekeztek a pozitív oldalát nézni a dolognak. Például, hogy ez a kupa­meccs akár edzésnek, de edzőmeccsnek is megteszi. Aztán lezajlott a kupaszerda – persze volt jócskán meccs, amely elmaradt, hisz nem minden megye hármas tudott kiállni szerdán –, és tulajdonképpen élményszerű, igazi kupaforduló lett belőle. Betudható ez nem mellesleg annak is, hogy miután a sorsolás folyamán a regionális szempontokat is figyelembe vették, nem egy pályán igazi szomszédvári derbit vívtak a csapatok. 

Klasszikus – ugyanakkor ideális – példája az események alakulásának, ami Jászszentlászlón történt. – Hiába is tagadnám, mérgelődtünk a nyár végén, hogy bejött egy plusz játéknap, a csapatból többen is, akik nem itthon dolgoznak, azonnal jelezték: kizárt dolog, hogy haza­jöjjenek egy szerdai nap végett – tekintett vissza az előző kupaszerda előtti eseményekre Berczeli Dénes, a Jászszentlászló szakvezetője. – Aztán amikor kiderült, hogy a Kiskunmajsát kaptuk, egycsapásra megváltozott a helyzet. Egyrészt ugyebár nekünk Majsa a szomszédvár, ráadásul a nagy testvér. Talán mondanom sem kell, a keretünk részéről mennyi kötődés van Kiskunmajsához, úgyhogy a végén, amikor eljött a kupameccs napja, szinte mindenki elintézte, hogy itt lehessen, még szabadságot sem átallottak kivenni többen. A meccs pedig igazi kupacsata lett, amelyen látszott az osztálykülönbség, viszont nem játszottunk alárendelt szerepet. Ráadásul nézőkből sem volt hiány, már jóval a kezdés előtt feltűnt, hogy nagyon sokan gyülekeznek, helybeliek és majsaiak is, sőt, olyanok is kilátogattak, akiket már tán jó egy évtizede nem láttunk a pálya környékén. És milyen jól tették, hogy jöttek. Bár a hajrában a Majsa vezetett 2–0-ra, a 85. percben sikerült szépítenünk, és utána minden mindegy alapon mindent elkövettünk az egyenlítésért. Ez ugyan nem sikerült, azt viszont mondanom sem kell, hogy igazi kupahangulat alakult ki a pályán és a pálya mellett is. Az utolsó két szögletünknél már szinte forrt a hangulat. Végül a Kiskunmajsa jutott tovább, viszont óriási élményben volt része mindenkinek, tehát Edith Piaf szavaival élve nem bánunk semmit sem. 

 Nem egy pályán pluszélményt jelentett az is, hogy büntetőkkel dőlt el a továbbjutás sorsa, márpedig ebben sincs része minden nap mondjuk egy megyei harmadosztályú csapatban szereplő labdarúgónak. Egyszóval lettek nagy meccsek a kupanapon. Ráadásul ez a kupanap egy olyan helyzetet teremtett, amelyben a győztes és a vesztes is nyert. Hiszen a győztesé lett a sikerélmény, a vesztes, a kieső csapat pedig azzal vigasztalhatta magát, hogy legalább nem lesz több szerdai játéknap. 

Cifra Gábor, a kupából az első körben kieső Bácsborsód elnöke foglalta ezt össze találóan. – Vegyes érzelmek keringenek az emberben egy-egy kupameccs előtt és után is. Előtte ott van a kérdés – hozzátenném, hogy tizenöt évvel ezelőtt ilyen még fel sem merült volna –, hogy igyekezzünk vajon továbbjutni, vagy talán jobban járunk, ha nem? Ugyanakkor meg ott a presztízs, hogyha már az ember felmegy a pályára, azt csak úgy érdemes, ha mindent megtesz a mérkőzésen a győzelem érdekében. Mi ezt a kupameccsen megtettük. Végül nem jutottunk tovább. És ezt sem bánjuk. 

De még mennyire, hogy odatette magát a Bácsborsód is. A Madarassal találkoztak az első körben, és a 2–2-es, rendes játékidőben elért eredményt követően büntetőkkel jutottak tovább a madarasiak. 

Kerpics Ferencet, a Magyar Labdarúgó-szövetség Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának a versenyszervezőjét kérdeztük meg arról, hogy miért írták ki mind a három osztály számára kötelező jelleggel a kupaszereplést. 

– Nagyon egyszerű és racionális a megoldás – felelte Kerpics Ferenc.

Azt ugyanakkor tudni kell: az, hogy egy-egy adott bajnoki évben egy megye hány megyei csapatot indíthat az országos táblán, a megyei kupában indulók száma alapján dől el. Ennek megfelelően mi annak érdekében tettük kötelezővé a megyei másodosztályú és megyei harmadosztályú csapatok számára az indulást, hogy jövőre megkaphassuk a Bács-Kiskun megye által megszerezhető maximális indulási kvótát. Ez a kiírás tehát a megye érdekeit szolgálja, hiszen a sok, megyei kupában indulónak köszönhetően többen indulhatnak majd az országos táblán. Az idei évben például van olyan megye, amely csak két csapatot indíthatott az országos első fordulóban, és van olyan is, amelyik pedig hatot. Az volt a célkitűzésünk a kupa mezőnyének a kibővítésével, hogy lehetővé tegyük, hogy minél több csapat indulhasson az országos körben. 

Arra a kérdésre, mikor várható a kupa következő köre, elmondta: az idén már nem rendeznek fordulót, a harmadik kört április második felében rendezik meg. – Október elejétől a bajnoki mérkőzések már 15 órakor kezdődnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy már az is elég nagy nehézség, hogy egy amatőr együttes hétköznap kiállítsa a csapatát, az pedig már egyenesen megoldhatatlan, hogy mondjuk 15 órás kezdéssel írjunk ki egy kupameccset, amikor a résztvevők – beleértve a szurkolókat is – zöme még dolgozik. Így aztán csak április második felében folytatódik a kupaküzdelem, amikor már később megy le a nap, és elég később elkezdeni a mérkőzéseket. 

A mai fordulóban is megannyi szomszédvári rangadóból csemegézhetnek az érdeklődők.