Horváth Gábor örül, ha a sportért tehet

A sportember az akkori Leninvárosi Általános Iskolában kapta első olyan benyomásait, melyek hatására a sportot választotta élethivatásának. A fiatal, ambiciózus testnevelő tanár Grosán Pál – a Kecskeméti Dózsa, majd a Kecskeméti Sport Club emblematikus vezetőedzője – volt, aki feleségével közösen életre szólóan beoltotta a sport szeretetével. Grosán Pál később edzője és második édesapja lett.

– Ő tanított meg a sport szeretetére, az alázatra, a büszkeségre, a csapategységre, az egyéni szerepre és a folyamatos tanulás igényére – emlékezett vissza Horváth Gábor. Középiskolás éveiben Adamik Ferenc vezetésével mintegy 40 sportot tanult tőle, míg végül a sportok királynőjével, az atlétikával jegyezte el magát. Aktívan 1976-ig versenyzett, előbb a Kecskeméti Dózsa, majd a KSC atlétikai szakosztályában.

Aktív versenyzői pályafutása után a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Sporthivatalának tömegsport főelőadója lett, ami szakmai kiteljesedést hozott életébe. A sportolók egészséges életmódjának irányítását és a versenyek rendezését kapta feladatául. Hétéves sporthivatali ideje alatt folyamatosan képezte magát: atlétikai szakedző lett, középfokú edzői végzettséget szerzett asztalitenisz, atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, sportlövészet sportágakból. Számtalan megyei tömegsporteseményt szervezett hivatali ideje alatt, néhányra különösen jó szívvel emlékszik vissza. Például arra, amikor 1978-ban Hetényegyházán 70 ezer néző előtt rendezték meg a Négyes Fogathajtó Világbajnokságot. Kiemelkedő sikerként értékeli a Bóbis Gyula edzőcsarnok futófolyosójának és faházának létrehozását. Később a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) megyei vezetőségében dolgozott. A hivatalnál töltött ideje alatt több elismerésben is részesült, a Sport Érdemérem a bronz, majd ezüst fokozatát kapta meg, valamint az MHSZ-nél is bronz, majd ezüst fokozattal ismerték el munkáját.

Ezt követően a svájci mintára létrehozta a Hírös Tömegsport Egyesületet, mely 750 fővel a megyeszékhely legnépesebb sportegyesülete volt. Sportszervezői munkája során több újítást is meghonosított, ezek közül a 10–12 éveseknek szóló Ki a leggyorsabb? Ki a legkitartóbb? elnevezésű atlétikai tehetségkutató verseny, a dobó ötpróba országos bajnokság és a csúszókorongsport mai is él.

Sportolói pályafutásának másodvirágzása 38 évesen kezdődött, amikor szeniorként kezdett versenyezni. Ezalatt a több mint 20 év alatt négy földrészre jutott el, és 63 Európa- és világbajnoki, és 207 magyar érmet szerzett. A legnagyobb versenye a müncheni Allianz Olimpia volt, ahol 71 ország versenyzői mérkőztek meg egymással. Itt aranyérmet szerzett gerelyhajításban és bronzot súlylökésben, de jó szívvel emlékszik vissza a Dél-afrikai Durbanben rendezett szenior világversenyre, ahol Grosán Pállal együtt indult.

– Életemben 3176 versenyen vettem részt versenyzőként, edzőként, versenybíróként és sportszervezőként. Érmeim, kupáim több mint 80 kilót nyomnak. Ebben az aktív és a szenior korszak versenyei is beletartoznak – mondta Horváth Gábor, akinek remek visszaigazolás volt a legutóbbi két elismerés, amibe azonban némi keserűség is vegyül. – Úgy érzem, hogy országos és világszinten megbecsülik azt, amit 56 év alatt letettem az asztalra, de épp a városomtól nem kapom meg ezt. Azonban az én igazi elismerésem mindig az volt, amikor a kipirult arcú, csillogó szemű fiatalokat láttam, ahogyan a sportért lelkesednek, és ehhez nekem is volt némi közöm, örülök, ha megállítanak a városban és megköszönik sportmunkámat – mondta a szenior atléta, aki hálás, hogy a kecskeméti sport aranykorában dolgozhatott.