Új kihívások várják klubjainál

Farkas István 2019 nyarán fejezte be profi labdarúgó-pályafutását nevelőegyesületében, a Kecskeméti TE-ben, ahol a védjegyévé váló 5-ös mezét vissza is vonultatta a klub. A kitűnő bal lábbal megáldott játékos ezzel együtt nem fejezte be a játékot, Kerekegyházán folytatta.

– Két évvel ezelőtt pályaedzői pozíciót kaptam a KTE felnőttcsapatánál, ezzel párhuzamosan azonban a klub engedélyt adott arra, hogy tovább futballozhassak – tekintett vissza Farkas István.

– Akkor kézenfekvő volt számomra, hogy Kerekegyházára igazoljak, hiszen ott éltem már akkor, csupán azt kellett kivárnom, hogy a klub megnyerje a megye II.-t és elinduljon egy osztállyal feljebb. Lettek volna más lehetőségeim, de erre előre kezet fogtunk. Az első évünk nagyon jól sikerült, Csordás Csaba volt az edző, érkeztek vele akadémisták is Kecskemétről, egy nagyon jó összetételű brigád alakult ki a helyi játékosokkal együtt. Újoncként rengeteg meglepetést okoztunk, sokáig ott voltunk a tabella elején, nem maradt bennünk igazából hiányérzet. Sajnos a második év már nem így sikerült, valami megtört, nyilván benne volt ebben Csabi távozása is, illetve létszámban is megfogyatkoztunk.

Nagyon nehéz volt így, főleg a tavaszi szezon, hiszen pályafutásom alatt én még sosem kezdtem január 4-én felkészülést, de január 30-án sem játszottam bajnoki meccset az NB I.-ben sem

– mondta.

Farkas István pályafutása során nem számított vándormadárnak, így a Kerekegyházát sem szerette volna pusztán a sikertelenség miatt elhagyni, azonban a megye II.-nél még többet érez magában. A lehetőség meg is találta, a nagy terveket szövögető Tiszaföldvár kereste meg.

– Azt sejtettük, hogy történnie kell valaminek a háttérben, hogy a kerekegyházi futball továbbra is megye I.-es lehessen, ám ezek a folyamatok nem zárultak sikerrel. Az utolsó pillanatig kivártam, hiszen nekem is az lett volna a legjobb, ha maradok. Kaptam egy megkeresést közben Tisza­földvárról. Ábel Péter lett a klub edzője, aki korábban csapattársam volt az NB II.-ben, ő vette fel velem a kapcsolatot. Kitartóan győzködtek, így végül nem mondhattam nemet.

Az elnök és az ügyvezető személyesen is megkeresett, felvázolták a terveket, tényleg nagyon szimpatikus volt az ajánlat. Tiszaföldvár azért nem a szomszédban van, emellett van egy főállásom már a KTE-nél, de ezt sikerült rugalmasan egyeztetni

– mondta Farkas István a klubváltásról.

A korábbi kupagyőztes már a futball utáni életet is építgeti nevelőklubjánál, a KTE-nél, két évig pályaedzőként, nyártól elsősorban technikai vezetőként számítanak rá.

– Szabó István személyében új vezetőedző érkezett nyáron, akinek még én is sok évig játékosa voltam korábban. Ismerem régóta, természetes szituáció, hogy van egy pályaedzője, akit hozni akart magával. Ezzel semmi gondom nem volt, a vezetők emellett rendkívül korrektek voltak, mindenképpen szerették volna, ha maradok, így ajánlották fel a technikai vezetői pozíciót. El is vállaltam, aztán menet közben Pista is jelezte, hogy számítana rám, maradjak a csapat közelében, legyek ott edzéseken – mondta Farkas.

A játékot, ameddig csak lehet, nem szeretné elengedni a 37 esztendős Farkas, hiszen pályafutása során elkerülték a sérülések.

– Amikor két évvel ezelőtt lezártam a profi pályafutásomat, az nagyon rossz volt. Sok évet töltöttem el a pályán, egyik pillanatról a másikra vége lett, ezt nehéz elfogadni. Szerencsére ezen gyorsan átlendültem, köszönhetően a megye I.-nek. Szerencsés vagyok, mert elkerültek a sérülések, így jó állapotban érzem magam. Soha nem mondom azt, hogy a megye I. alatt már nem futballoznék, de itt még vannak célok, van értelme kilométereket futni. Az idei évet is úgy fogom fel, hogy a Tiszaföldvár célja a feljutás, ennek játékosként mindent alá kell rendelni – zárta gondolatait Farkas István.