2024.11.09. 11:30
Egy eltűnt nép gyilkosságai és házasságtörései is lelepleződnek Kecskeméten – galériával, videóval
A Kecskeméti Katona József Múzeum eddigi történetének legnagyszabásúbb kiállítása nyílt meg pénteken Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén címmel a Cifrapalotában. A lenyűgöző tárlaton az avarok Duna–Tisza közi, 6–9. századi története és élete elevenedik meg a legújabb kutatások és leletek tükrében. Több tucatnyi temetkezési hely leletei láthatók, ékszerek, edények, fegyverek, antropológiai és genetikai kutatások eredményei, betegségek nyomai válnak szemmel láthatóvá, de a szakemberek több avar kori személy arcát is rekonstruálták, családfát állítottak fel, sőt, szerepet kapott egy brutális gyilkosság, és a genetikai kutatásoknak köszönhetően lelepleződött egy másfél évezreddel ezelőtti házasságtörés is.
Ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak kiváló régészek és muzeológusok dolgoznak a Kecskeméti Katona József Múzeumban, de eredményeiket is képesek érdekfeszítő formában a nagyközönség elé tárni. Ez bizonyítja a Cifrapalotában nyílt legújabb kiállítás, ami káprázatos módon avat be az avarok életébe.
Fotó: Horváth Péter
Az avarok több mint tucatnyi temetkezési helye mellett bemutatják a Mercedes-gyár építése során napvilágot látott településrendszert is, ami az eddigi legnagyobb méretű a feltárt avar kori települések között. A gazdag leletanyagot nagyszámú hiteles rekonstrukció teszi közérthetővé. A kiállításban a legfrissebb antropológiai és genetikai kutatások is helyet kapnak, bemutatva az egykor itt élt emberek származását, életmódját, rokonsági szerveződését és betegségeit. A tárlatot gazdag múzeumpedagógiai szekció egészíti ki, mely számos élménnyel és ismerettel gyarapítja a korszakról a fiatalabb múzeumlátogató korosztályokat is.
Wilhelm Gábor, a Régészeti Osztály vezetője, a kiállítás egyik kurátora portálunknak elmondta: az elmúlt bő másfél év régészeti munkálataiból az avarok temetőit és egy települését mutatja be a tárlat.
Avarok temetkezési helyeit tárták fel Bács-Kiskunban is
A kiállítás több modulra épül. Bemutatják az avarok történelmét, illetve a legnagyobb avart, a kunbábonyi kagánt, teljes eredeti koponyájával, illetve a legszebb két leletével, majd két régebbi temető modern archeogenetikai eredményet láthatja a közönség. Utóbbiban a leletanyagot, illetve a családfákat állították ki. A következő két teremben az elmúlt 10 évben a Duna–Tisza közén feltárt avar kori temetőket mutatják be Kelebiától Soltvadkerten át, Szalkszentmártonon keresztül Tabdiig. A negyedik terembe belépve az avarok települése jelenik meg, ami része a Mercedes-gyár, illetve a környékén található hatalmas avar település komplexumnak. Wilhelm Gábor elmondta, hogy ez a világ legnagyobb területen megkutatott avar települése. Ezt egy természettudományos szekció zárja le, ahol a temetői leleteken végzett embertani, illetve genetikai vizsgálatoknak a bemutatása történik meg, melyet megkoronáz egy szentkirályi, M44-es úton talált kettős sír in situ bemutatása.
– Ami valójában nem is sír. Az ott látható embereket legyilkolták, és egy épületbe dobták be. A leleteken láthatók a brutális sérülések – mondta Wilhelm Gábor.
A leletek jegyeiben is látszik, hogy mennyire változatos volt az közösség, ugyanakkor nagy egységesség is mutatkozik mind a mongol, mind az európai jegyekben. A kiállítást egy hiteles arcrekonstrukció zárja le, ami egy kelebiai késő avar korban elhunyt 25 éves nő arca alapján készült. A kunbábonyi kagán, mongolid, és az utolsó terem europid női arca foglalja keretbe a kiállítást. A kiállítás mellé létrehoztak egy múzeumpedagógiai szekciót, ahol a kisebbek különböző feladatokon keresztül ismerkedhetnek a régvolt nép életével.
A genetikai szekcióban egy pikáns megcsalási történet is kibontakozik, és egy kegyetlen gyilkosság részletei feltárulnak.
A megnyitón dr. Rosta Szabolcs múzeumigazgató kiemelte, hogy Kecskemét és a környék ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a múlt kutatásának fontosságára, és rámutatott, hogy a közönség kiemelten érdeklődik az avarok kora iránt. Az igazgató méltatta a tárlat kurátorait, Wilhelm Gábort, Rácz Zsófiát és Hajdrik Gabriellát.
Az avarok életét mutatja be a kecskeméti kiállítás
Fotók: Horváth PéterKöszöntőt mondott még Gaál József alpolgármester, és szakmai megnyitót tartott dr. Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója. A megnyitón a Jenyiszej együttes teremtett autentikus hangulatot zenéivel.
A tárlat december 14-ig látogatható a Cifrapalotában.
