Egy eltűnt nép gyilkosságai és házasságtörései is lelepleződnek Kecskeméten – galériával, videóval

Ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak kiváló régészek és muzeológusok dolgoznak a Kecskeméti Katona József Múzeumban, de eredményeiket is képesek érdekfeszítő formában a nagyközönség elé tárni. Ez bizonyítja a Cifrapalotában nyílt legújabb kiállítás, ami káprázatos módon avat be az avarok életébe.

Az avarok több mint tucatnyi temetkezési helye mellett bemutatják a Mercedes-gyár építése során napvilágot látott településrendszert is, ami az eddigi legnagyobb méretű a feltárt avar kori települések között. A gazdag leletanyagot nagyszámú hiteles rekonstrukció teszi közérthetővé. A kiállításban a legfrissebb antropológiai és genetikai kutatások is helyet kapnak, bemutatva az egykor itt élt emberek származását, életmódját, rokonsági szerveződését és betegségeit. A tárlatot gazdag múzeumpedagógiai szekció egészíti ki, mely számos élménnyel és ismerettel gyarapítja a korszakról a fiatalabb múzeumlátogató korosztályokat is.

Wilhelm Gábor, a Régészeti Osztály vezetője, a kiállítás egyik kurátora portálunknak elmondta: az elmúlt bő másfél év régészeti munkálataiból az avarok temetőit és egy települését mutatja be a tárlat.

Avarok temetkezési helyeit tárták fel Bács-Kiskunban is

A kiállítás több modulra épül. Bemutatják az avarok történelmét, illetve a legnagyobb avart, a kunbábonyi kagánt, teljes eredeti koponyájával, illetve a legszebb két leletével, majd két régebbi temető modern archeogenetikai eredményet láthatja a közönség. Utóbbiban a leletanyagot, illetve a családfákat állították ki. A következő két teremben az elmúlt 10 évben a Duna–Tisza közén feltárt avar kori temetőket mutatják be Kelebiától Soltvadkerten át, Szalkszentmártonon keresztül Tabdiig. A negyedik terembe belépve az avarok települése jelenik meg, ami része a Mercedes-gyár, illetve a környékén található hatalmas avar település komplexumnak. Wilhelm Gábor elmondta, hogy ez a világ legnagyobb területen megkutatott avar települése. Ezt egy természettudományos szekció zárja le, ahol a temetői leleteken végzett embertani, illetve genetikai vizsgálatoknak a bemutatása történik meg, melyet megkoronáz egy szentkirályi, M44-es úton talált kettős sír in situ bemutatása.

– Ami valójában nem is sír. Az ott látható embereket legyilkolták, és egy épületbe dobták be. A leleteken láthatók a brutális sérülések – mondta Wilhelm Gábor.

A leletek jegyeiben is látszik, hogy mennyire változatos volt az közösség, ugyanakkor nagy egységesség is mutatkozik mind a mongol, mind az európai jegyekben. A kiállítást egy hiteles arcrekonstrukció zárja le, ami egy kelebiai késő avar korban elhunyt 25 éves nő arca alapján készült. A kunbábonyi kagán, mongolid, és az utolsó terem europid női arca foglalja keretbe a kiállítást. A kiállítás mellé létrehoztak egy múzeumpedagógiai szekciót, ahol a kisebbek különböző feladatokon keresztül ismerkedhetnek a régvolt nép életével.

A megnyitón dr. Rosta Szabolcs múzeumigazgató kiemelte, hogy Kecskemét és a környék ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a múlt kutatásának fontosságára, és rámutatott, hogy a közönség kiemelten érdeklődik az avarok kora iránt. Az igazgató méltatta a tárlat kurátorait, Wilhelm Gábort, Rácz Zsófiát és Hajdrik Gabriellát.

Köszöntőt mondott még Gaál József alpolgármester, és szakmai megnyitót tartott dr. Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója. A megnyitón a Jenyiszej együttes teremtett autentikus hangulatot zenéivel.

A tárlat december 14-ig látogatható a Cifrapalotában.