1200 éves időutazás várta a régészeket Soltvadkert határában

A város felkerült a régészek térképére. Wilhelm Gábor azt mondja, hogy mindenképpen érdemes lenne folytatni és befejezni azt a megkezdett régészeti feltárást, amelyet a Vadkerti-tóra vezető út mentén végeztek tavaly. Itt egy nagy avar kori temető húzódik, amelynek egy kisebb részét tárták fel. Vélhetően még 300-400 személy temetkezési helyét rejtheti a föld, tavaly 34 sírt találtak meg. Mint arról korábban beszámoltunk, nyolc helyszínen végeztek feltárásokat a kecskeméti régészek. 

Az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum alvállalkozójaként kutattak a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei azon a területen, ahol éppen most épül a Soltvadkertet elkerülő út. Az előzetes kutatások során nyolc lelőhelyet találtak a közel 11 kilométeres szakaszon. Közel 40 ezer négyzetméter területen végeztek teljes felületű feltárást a szakemberek és a munkatársaik, csaknem ezer régészeti jelenséget dokumentáltak. Egy helyen avar, két területen szarmata, míg nyolc helyen korai magyar (10-13. századi) települések maradványaira bukkantak. (Több lelőhelyen egymás mellett is voltak a korszakok.) 

A szarmaták időszámításunk szerint az 1-5. században, az avarok a 6-9. században éltek, míg a magyarok leletei a 10-13. századból datálhatóak. Azaz, Wilhelm Gábor és kollégái mintegy 1200 évnyi időutazás részesei lehettek a munkavégzés során. Az osztályvezető hírportálunknak elmondta, hogy Soltvadkert és környéke egészen 2022-23-ig szinte fehér folt volt a régészek térképén, most azonban jól látni, hogy növénytermesztő és állattenyésztő lakosság élt már a honfoglalás előtt is. Mivel szárazabb időszak jellemezte az első évezred utolsó századait és az Árpád-kor első felét, így jó néhány helyen találtak kutakat is, melyek a helyi lakosság ellátása mellett az állatállomány itatására is szolgáltak. 

Az avar férfiak több feleséggel élhettek együtt

A munkák során jelentős mennyiségű leletanyag látott napvilágot, ezek feldolgozása megkezdődött. Az avar anyagot Kecskeméten egy tematikus kiállításon mutatják be, melynek az egyik modulja lesz a soltvadkerti lelőhely. Itt az elmúlt közel egy évtized során a vármegyében – főleg Kecskemét határában – feltárt anyagot láthatják az érdeklődők. A feltárt temetőrészletben több szabályosságot is meg lehetett figyelni. A sorokban elhelyezkedő sírok kisebb csoportokat is alkottak, melynek központjában egy rangosabb, általában veretes övvel eltemetett férfi nyugodott. Körülötte több női és gyermek temetkezése volt található. A osztályvezető szerint ez arra utalhat, hogy az avar férfiak több feleséggel élhettek együtt. A társadalmi helyüket tekintve a korabeli középosztályt alkothatták. A fülbevalók, az övcsatok és egyéb sírban lelt tárgyak alapján erre lehet következtetni. Ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a település gazdagabb családjainak még fel nem tárt nyugvóhelyei a temető közepén lehetnek, amelyek akár meglepetéssel is szolgálhatnak.

A környék Árpád-kora is nagyon izgalmas 

Szinte minden helyszínen kerültek elő 10-13. századi emlékanyagok, ami jelentős korabeli népességre utalhat. Soltvadkert területe azonban régészetileg egy kicsit „kakukktojásnak” számít a korszak kutatói számára, ugyan is ez az egyetlen környékbeli település, melynek területéről nem ismerjük Árpád-kori templomának a helyét. Ennek oka minden bizonnyal a nagy mértékű homokmozgással magyarázható, ami egyenlőre elrejtette a régészek kutató tekintete előtt – mondta végül Wilhelm Gábor.

Az önkormányzat támogatja a munka folytatását

Soltvadkerten él Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője, aki ismeri a feltárási munkák történetét. Mint mondta, az avar temető feltárási terveit. Temerini Ferenc polgármesterrel érintették a témát, és az önkormányzat is jónak látná a területen az ásatás folytatását. A polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy létezik egy olyan pályázat, amely keretében akár a feltárás költségeit finanszírozni lehetne. Az önkormányzat ennek keretében kíván lépéseket tenni az ügyben a jövőben.