A solti ásatásról mesélt a régész, Wilhelm Gábor

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezető régészének ismeretterjesztő előadásának fókuszában a tavalyi solti ásatás állt, melynek során bebizonyosodott a szakemberek számára, hogy hosszú évszázadok óta van élet a város területén. Sőt jó néhány régészeti lelet arra utalt, hogy tehetősebb réteg is élt a településen.

Wilhelm Gábor nem először vendégeskedett a népkonyhán. Ezúttal a Kutatások a Dunától a Tiszáig – régészeti érdekességek Solttól Ságig című előadásának első részét mutatta be, a solti térséget érintő feltárásokról szólt.

A régész csapat 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány elején kezdte el a régészeti feltárásokat Solton, a Vécsey Károly Általános Iskola tornacsarnok építése helyén. A feltárás közel 3800 négyzetméter felületet ölelt fel. A több hónapos munka során 1050 régészeti jelenséget tártak fel a különböző korokból, a kora rézkortól a jelenkorig.

Wilhelm Gábor összegzésként elmondta: az előkerült leletanyag mennyisége és minősége tükrözte Solt város jelentőségét a történeti időkben. A korabeli pénzforgalomhoz remek adatokat nyújt majd az a közel 300 darab pénz, melyek a 12. századtól a 20. század elejéig egy folyamatos ívet mutatnak. Nagy mennyiségben kerültek elő kerámiák és faragott kövek.

A 15-17. századi solti anyagban jelentősebb számú import edény is jelentkezett, például bécsi fazekak, Losticei kerámia.

Különlegesnek számítottak a textilplombák is, melyek szintén utaltak arra, hogy jómódú ember élhetett a területen. A fémanyag mennyisége szintén szembetűnőnek mondható. A viseleti elemektől – gyűrűk, övveretek, fülbevalók, ruhakapcsok –, a használati tárgyakon át – gyűszű, kés, olló, fejsze, balta – az épületelemekig, kocsi alkatrészekig hosszasan lehetne sorolni a gazdag leletanyag összetételét.